Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

329. 1938. IX. 10. Berlin 330. 1938. IX. 12. Budapest 331. 1938. IX. 12. Budapest 332. 1938. IX. 13. Bukarest 333. 1938. IX. 13. Berlin 334. 1938. IX. 13. Budapest 335. 1938. IX. 14. Varsó A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ribbentrop határozottan állítja, hogy sem az angolok, sem a franciák nem avatkoznak be a csehszlovák—német konfliktusba; tarthatnak attól, hogy világháború esetén Németországon kívül Japánnal és Olaszországgal is szemben találnák magukat, a Szovjetunió erejét pedig nullának tekintik; a Romániára és Jugoszláviára vonatkozó magyar aggodalmakat nem osztja. Időpont tekintetében nem nyilatkozik, de a közeljövőben minden eshetőséggel számolni kell. A követ benyomása: a fegyveres leszámolás Csehszlovákiával hamarosan bekövetkezik. Ismerteti a nürnbergi pártnapokon szerzett benyomásait és az egyes követekkel folytatott beszélgetését. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek Egyes hírek szerint Franciaország akcióba lépése esetén Románia Csehszlovákia támogatására szovjet csapatokat és repülőket engedne át területén. A követ érdeklődje meg a lengyel kormány álláspontját. A honvédelmi minisztérium VI/2. osztálya vezetőjének jelentése a honvédvezérkar főnökének A lengyel vezérkar főnöke előtt Andorka ezredes a magyar cselekvési szabadságot hangsúlyozta, és rámutatott a német—csehszlovák helyzet feszültségére. A lengyel vezérkar főnöke nem hiszi, hogy Hitler háborút akar; az esetleges háború lokalizálhatósága Anglia magatartásán múlik; Lengyelországnak nincsenek katonai aspirációi a Felvidéken, hacsak a szlovákok erre fel nem kérik; ezért egyelőre nincs szükség a magyar—lengyel katonai együttműködés szabályozására; a szlovák nemzetet egységesnek kell meghagyni; Teschent Lengyelország mindenképpen birtokba veszi; a csehszlovák hadsereg gyenge; a románok magatartása egy szovjet csapatátvonulással szemben bizonytalan. Arciszewski helyettes külügyi államtitkár annak a hírnek ellenőrzését kérte, amely szerint a németek a történelmi magyar határig akarnának terjeszkedni. Az ő véleménye, hogy az angolok tudomásul veszik, ha a németek csak tiszta szudétanémet területeket vesznek birtokba, akár fegyveresen is. A bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A Bukarestben székelő külföldi követektől szerzett véleményeket jelenti. Az angol ügyvivő az általános háborút nem tartja valószínűnek, ez Európa bolsevizálódását eredményezné, amelyet pedig egyik hatalom sem akar. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A berlini lengyel nagykövet a népszavazás előkészítését javasolja, minden eszközzel, ha kell pénzáldozattal is; a közös lengyel— magyar határt lehetőnek tartja. Napijelentés Csáky, a magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője és Marosy londoni magyar ideiglenes ügyvivő telefonbeszélgetéséről Marosy közölte: az angolok mindent elkövetnek, hogy a csehszlovákiai kérdést népszavazással oldják meg. Ezt azonban — benyomása szerint — a csehszlovákiai magyarságra nem vonatkoztatják. Csáky utasította Marosyt, közölje illetékes helyen, hogy a csehszlovákiai nemzetiségek között tett diszkrimináció beláthatatlan következményekkel járna. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel külügyi államtitkár véleménye az, hogy francia támadás nem tenné súlyossá a németek helyzetét, mert a Siegfried-vonalat 60