Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

320. 1938. IX. 9. Varsó 321. 1938. IX. 9. Genf 322. 1938. IX. 9. Prága 323. 1938. IX. 9. Róma 324. 1938. IX. 9. Róma 325. 1938. IX. 10. Budapest 326. 1938. IX. 10. Budapest 327. 1938. IX. 10. Berlin 328. 1938. IX. 10. Berlin sokkal elfogadott. A szöveget felterjeszti és azonnal választ kér, hogy a formulát a külügyminiszter jóváhagyja-e? A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követ közli a lengyel kormány által jóváhagyott gentlemen's agreement szövegét, mely megállapítja, hogy a két kormánynak közös érdekei vannak Közép-Európában; kifejezi azt az óhaját, hogy fenntartsák a hatékony együttműködést; lerögzíti, hogy ha a két állam egyike szükségesnek tartaná, megegyeznek a politikájuk összehangolására irányuló intézkedésekben. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetőjének telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek A genfi német főkonzul közölte, hogy a Csehszlovákiába való bevonulás rövidesen megtörténik, a helyzet komoly; Svájc semlegességét csak akkor nem tartják tiszteletben, ha a franciák svájci területen csapatokat vonultatnának át. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A szudétanémetek — valószínűleg Berlin utasítására — a tárgyalásokon teljesen elutasító magatartást tanúsítottak. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Buti nagykövet véleménye szerint a németek általános háború nélkül valósítják meg aspirációikat; a csehszlovák kormány részéről kellő időben elkövetett atrocitás indokolhatná a bevonulást: az angolok minden erővel a háború elkerülésére, illetve arra törekszenek, hogy abban ne kelljen résztvenniök, nélkülük Franciaország sem avatkozik be; a német—olasz—magyar együttműködés szükséges; Olaszország minden eshetőségre felkészült. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Két meg nem nevezett német diplomata szerint Berlinben nincsenek nagy bizalommal Olaszország iránt; feltételezik, hogy egy esetleges háború esetén cserben hagyná Németországot. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek A követ közölje Beckkel: német illetékes tényezők a cseh és morva terület bekebelezéséről beszéltek, és kijelentették, hogy a Kárpátoktól keletre nincsenek aspirációik. A külügyminiszter rendelete a prágai magyar ideiglenes ügyvivőnek A követ közölje Kroftával: a magyar kormány nem él vissza Csehszlovákia nehéz helyzetével, a messzebbmenő kisebbségi nyilatkozat kívánsága természetes folyománya a bekövetkezett helyzetnek; a bledi kommüniké nem teremthet azonnal barátságos viszonyt a két állam között. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Weizsäcker a német—magyar kapcsolatok teljes őszinteségének szükségességét hangoztatta. Ribbentrop nem osztja a magyar aggodalmakat Jugoszláviával szemben, meg van győződve arról, hogy Jugoszlávia távol marad a beavatkozástól. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bodenschatz bizalmasan közölte: Göring és Pál jugoszláv régensherceg hosszabb megbeszélést folytattak; Pál megígérte, hogy egy német—csehszlovák konfliktusba Jugoszlávia nem avatkozik be, Magyarország ellen sem lép fel, ha a magyar beavatkozás csak a konfliktus kitörése után néhány nap múlva — úgynevezett csehszlovák provokációra — következik. Bodenschatz szerint az akció időpontja Hitlertől függ; a provokáció bármikor bekövetkezhet és Magyarország sem maradhat tétlen; a németek nagy katonai túlerővel rendelkeznek. 59