Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

264a. Melléklet 265. 1938. VII. 15. Budapest 266. 1938. VII. 16. Budapest 267. 1938. VI. 16. Bled 268. [dátum nélkül] 269. [dátum nélkül] tárgyalások befejezettnek tekinthetők. Comnen ismertette, hogy egy szűkebb miniszteri bizottságot szándékoznak felállítani a ki­sebbségi ügyekkel foglalkozó hatáskörrel. A követ átadta a magyar kormány új jegyzőkönyv- és nyilatkozat-tervezetét. A román kormány jegyzőkönyv- és nyilatkozat-tervezete Az irat a magyar kormány katonai egyenjogúságára, megnem­támadási nyilatkozatára és a kisebbségi kérdésre tett javaslatot, valamint a fentiekre vonatkozó nyilatkozatok szövegét tartal­mazza. Napijelentés Kean, a Sunday Times külpolitikai szerkesztője és Csáky, a magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője beszél­getéséről Kean kifejtette, hogy Magyarország jó olasz kapcsolatai révén elősegítheti az olasz—angol kiegyzést; Anglia nagyobb kölcsönnel támogathatná Olaszországot, Chamberlain szeretne Németország­gal is kibékülni, és erre több kilátása van, mint az olaszokkal való megegyezésre; Anglia hajlandó lenne leszögezni Németország kolo­niális jogigényét egyelőre meg nem nevezett területekre; az angol— német megegyezés lehetővé tenné Németország terjeszkedését a Szovjetunió felé. Szavaiból kiérződött, hogy ha a németek Csehszlovákiát a külső formák megőrzése mellett vennék birtokba, ez Angliában nem keltene túlságos viharokat. Érthetőnek tar­totta, hogy Magyarország Németországgal szemben nem akar ellenséges álláspontot elfoglalni, de függetlenségének megőrzését — megfelelő, kívülről jövő gazdasági támogatások mellett — keresz­tülvihetőnek ítéli. A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek A budapesti román követtel közölte: amennyiben kormánya ragaszkodik Csehszlovákiának a megegyezésbe való bevonásához, akkor Romániának is messzebbmenő engedményeket kell tennie, mert a csehszlovák kormánytól többet követelnek. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A belgrádi német követ szerint Stojadinovié nagy súlyt helyez ugyan a német és az olasz kapcsolatok kiépítésére, de azzal is szá­molni kell, hogy európai háború esetén Franciaország és a kisantant oldalán fog harcolni. Kánya magyar külügyminiszter beszélgetés-tervezete Ciano olasz külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásához Magyar részről felvetendő kérdések: a magyar—olasz baráti viszony kimélyítése; az olasz támogatás szükségessége, elsősor­ban Jugoszlávia ellen — ha Magyarország fegyveresen lép fel Csehszlovákiában; Magyarország és a német expanziós törekvések; a bukaresti tárgyalások; az olasz—jugoszláv viszony és a spanyol kérdés likvidálása után a francia—olasz viszony további alaku­lása. — Ciano előreláthatóan az alábbi kérdéseket fogja fel­hozni: a Népszövetség kérdése; a horizontális tengely; a kormányzó Berlinbe tervezett látogatása. Feljegyzés Mussolini olasz miniszterelnök, Ciano olasz külügyminisz­ter, Imrédy magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter tárgyalásáról Az első megbeszélés 1938. június 18-án 11 óra 30 perckor kezdődött. Jelen voltak: Ciano olasz külügyminiszter, Imrédy minisz­terelnök és Kánya külügyminiszter. A megbeszélés tárgya a cseh­szlovák kérdés és ezzel kapcsolatban Jugoszlávia várható magatar­tása. Ciano megbízik Stojadinovicban, aki a kisantant obligációktól szabadulni igyekszik, a németek ellen semmi körülmények között nem hajlandó fellépni; ha a magyar támadás a német támadást 4* 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom