Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

270. 1938. VII. 23. Berlin 271. 1938. VII. 29. Bled 272. 1938. VIII. 3. London 273. 1938. VIII. 4. Budapest 274. 1938. VIII. 4. Budapest követné, Jugoszlávia nem lépne közbe. Kánya Stojadinovid meg­bízható magatartásának megítélésére ellenérveket hoz fel, szerinte Stojadinovié kijelentései nem nyújtanak garanciát Magyarország­nak egy jugoszláv támadás ellen. Az olasz—-angol egyezményt a spanyol kérdés miatt — amelyet Ciano részletesen ismertetett —­eddig nem lehetett véglegesíteni. Olaszország nem hajlandó arra, hogy az angol egyezménnyel egyidejűleg francia—olasz egyez­ményt is kössenek. A német—olasz viszonyt Ciano őszintének és bensőségesnek minősítette; az olasz—francia és az olasz—angol viszonyt viszont pesszimisztikusan ítéli meg, határozottan kéri Magyarország Népszövetségből való kilépését. A magyar kor­mánytagok a kisebbségi kérdésre való tekintettel egyelőre ezt nem vállalják. Romániával szemben az olasz érdeklődés csök­kent. — A második megbeszélés ugyanezen a napon 18 órakor kezdődött. Jelen voltak: Mussolini, Ciano, Imrédy és Kánya. Imrédy a gazdasági jelentőségű kérdésekről memorandumot adott át Mussolininek; Mussolini a magyar hadirepülés fejlesztését aján­lotta és támogatást ígért. A római paktum határozatai magyar— olasz viszonylatban Ausztria kiválása után is változatlanul érvény­ben maradnak. Kánya a jugoszlávokban nem bízik, szerinte olasz részről Jugoszláviát figyelmeztetni kell. Mussolini megígérte, hogy Jugoszlávia magatartásának tisztázása érdekében több kérdést intéz a jugoszláv kormányhoz. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német külügyi államtitkár tájékoztatása szerint a csehszlovák kormány „tartományi kormányok" felállítását tervezi, ezt a meg­oldást a szudétanémetek nem fogadhatják el; az angol nagy­követ legutóbbi beszélgetésükkor éreztette, hogy Anglia hajlandó­ságot mutat egy európai konfliktusba való beavatkozásra. A magyar követ közölte az államtitkárral: magyar értesülések szerint a lengyelek blöffnek tartják a Szovjetunió háborús készségét; a németek tudni szeretnék, milyen lenne Lengyelország magatar­tása Romániával szemben, ha az szovjet csapatokat engedne át területén, és milyen német—csehszlovák konfliktus esetében. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A külügyminisztérium politikai osztályának vezetője a tervezett magyar—kisantant egyezmények véglegesítését még a kisantant bledi konferenciája előtt kívánja. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Vansittart Runciman prágai kiküldetését a szudétanémet kérdésben közvetítő jellegűnek minősíti; a követ a csehszlovákiai magyar kisebbségre is felhívta a figyelmét. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek A londoni magyar követ a Foreign Office-t kérte, hogy Runciman ne csak a szudétanémet, hanem a magyar kisebbség helyezetét is tanulmányozza. A londoni lengyel nagykövet hasonló interven­cióját a lengyel kisebbség érdekéhen célszerűnek tartaná. A külügyminiszter utasítása a varsái magyar ideiglenes ügyvivőnek Ismertesse Beckkel: a magyar kormány hajlandónak mutatkozik a magyar—jugoszláv határok végleges elismerésére, ha Jugoszlávia semleges marad Magyarország egy másik szomszédjával való fegyveres konfliktusa esetében; Stojadinovié ezt az ajánlatot visszautasította. A magyar kormány elsősorban a kisebbségek kérdésének rendezését kívánja; Stojadinovic hajlandó a magyar— jugoszláv barátság útjában álló akadályokat elhárító megbeszélé­sekre. E téren a kezdeményezést és a végrehajtás ütemének mégha­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom