Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

257. 1938. VII. 4. Varsó 258. 1938. VII. 6. Budapest 259. 1938. VII. 8. Berlin 260. 1938. VII. 9. Berlin 261. 1938. VII. 9. Róma 262. 1938. VII. 9. Berlin 263. 1938. VII. 12. Bled 264. 1938. VII. 13. Bukarest kérdésekre vonatkozhatnak, amelyek a létesíteni kívánt általános megegyezés témáin kívül felmerülnek; javasolta az eddigi megállapodások véglegesítését azzal, hogy azt egyelőre tartsák titokban. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel kormány értesülése szerint a velencei megbeszéléseken az olasz—jugoszláv viszony még barátságosabbá vált. Stojadinovie kijelentette: semmi kedve Csehszlovákiáért háborút folytatni: legjobban örülne, ha a kisantantbeli kötelezettségeit megkerülhetné; örömmel látná a magyar—jugoszláv megegyezést. A külügyminiszter rendelete a varsói magyar követnek A moszkvai magyar követtől úgy értesült, hogy német—csehszlovák konfliktus esetén a szovjet hadsereg beavatkozásával komolyan kell számolni; a románok — szovjet hivatalos körök megállapítása szerint —- nem állanák erőszakkal útját az átvonulásnak. Érdeklődjék Beck külügyminiszternek ez irányú híreiről. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Göring megelégedéssel fogadta, hogy Magyarország Jugoszláviával a kisantant keretén kívül megegyezhet, de véleménye szerint a határkérdések tárgyalása Stojadonovid pozícióját megingathatná: Német—csehszlovák és magyar—csehszlovák konfliktus esetében — ha a beavatkozás csehszlovák provokáció következménye — Jugoszlávia érdektelenségét jelentené ki. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német külügyi államtitkár kívánatosnak tartja a csehszlovák kérdés gyorsabb ütemű megoldását. A követ megítélése szerint a németek diplomáciai lépéseken kívül egyelőre nem tesznek mást a szudétanémet érdekek védelmére. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kristic római jugoszláv követ úgy nyilatkozott, hogy Stojadinovie meg akar egyezni Magyarországgal. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A francia és az angol kormány egyes délkelet-európai országokat — hitelek nyújtása és áruvásárlások útján — gazdasági érdekszférájába igyekszik vonni; ez Németországra gazdasági és politikai hátránnyal jár, ezért mindent megtesznek — főként propaganda útján—a Duna-menti államok befolyásolására. Romániával annak gazdag földkincsei miatt a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére törekszenek. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovicnak előadta a román—magyar tárgyalások nehézségeit; Csehszlovákiával nem tudnak megállapodásra jutni, amíg a csehszlovák kormány az ottani magyarsággal meg nem egyezik: mindezek azonban nem képezhetik akadályát a magyar—jugoszláv viszony tisztázásának. A magyar kormány a kezdeményezés és ütem meghatározását Belgrádra kívánja bízni. Stojadinovie ezt tudomásul vette és kijelentette: mind Magyarország, mind Jugoszlávia német- és olaszbarát politikát folytat, ami az elképzelt megegyezést megkönnyíti; a kisantant államokkal a „wait and see" álláspontjára helyezkedik. A követ szerint Stojadinovie írott szerződésben nem akarja elkötelezni magát, a „wait and see" nemcsak a kisantant államokkal kapcsolatban, hanem egész külpolitikájára jellemző. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Magyarország és a kisantant államok között a katonai egyenjogúságra és a Kellog-paktumra támaszkodó nyilatkozatra vonatkozó 50