Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

utóbbiak érdeke, hanem azoké a nagyhatalmaké is, melyek a közép-európai béke fenntartását szívükön viselik. Ezek közé tartozik Anglia is, amint erről Velics követ Eden úrral folytatott beszélgetése folyamán is meggyőződhetett. — A kisentente-államok tehát nem sürgetik, hogy Magyarország szóbanforgó kezdeményezésükre kedvezően reagáljon, de Krofta úr azt hiszi, hogy ha Magyarország ezt elmulasztja, ez pozícióját főkép angol viszonylatban károsan fogja befolyásolni. Ez azonban a mi dolgunk és ő nem akar nekünk tanácsokat adni. — Ezzel beszélgetésünk véget ért és a legbarátságosabban váltunk el. A fentismertetett eszmecsere alatt a nyert utasítás végrehajtására és a két álláspont precizírozására szorítkoztam, egyébként teljesen receptíve viselkedtem és kerültem minden érdemleges diszkussziót. — Remélem, hogy ezen magatartásom megfelel Nagyméltóságod magas intencióinak. Wettstein Küm. pol. 1938—7/7—541. (1920) Eredeti tisztázat. 83. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Sinaia, 1937. augusztus 31. 130/pol. — 1937. Szigorúan bizalmas! A kisentente konferencia első napján, a délutáni órákban megjelent nálam (a magyar követség sinaiai nyaralójában) Bossy a román kormány budapesti követe, hogy személyesen adja át Antonescu meghívását, illetőleg hogy megkérdezze tőlem, hajlandó volnék-e a román külügyminiszterrel a magyar katonai egyenjogúság kérdéséről és ezzel kapcsolatban Magyarország és a kisentente államok viszonyának rendezéséről beszélni? Azt feleltem, hogy kormányom felhatalmazott arra, hogy a román külügyminiszterrel — ha erre felkér — a kisentente konferencia tartama alatt érintkezésbe lépjek; ezzel a magyar kormány, túltéve magát azon a számára kétségtelenül feszélyező helyzeten, hogy a román külügyminiszterrel folytatandó megbeszéléseim összeesnek a kisentente konferencia tárgyalásaival, — jószándékának újabb jelentős bizonyítékát adja, amit szükségesnek tartok előre leszögezni. Bossy ezt elismerte, majd az iránt érdeklődött vájjon a megbeszélések tárgyára nézve konkrét utasításokkal is el vagyok-e látva? Konkrét utasításaim a dolog természete szerint nem lehetnek, válaszoltam, minthogy Antonescu — bár augusztus hó folyamán kétszer is felkerestem — terveit és elgondolásait nem közölte velem előre, és csak az olasz követtől tudom, hogy a román külügyminiszter miről kíván velem beszélni. A magyar kormány felfogását és intencióit azonban ismerem és ennek alapján mindkét alkalommal, amikor Antonescu-nál legutóbb láto.232