Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)
rálta neki, hogy a gesztust oly formában tehetné meg, ahogy nemrég a jugoszláviai német kisebbség vezetőjét fogadta. E szuggeszciót a miniszterelnök kedvezően fogadta és megígérte, hogy azon gondolkodni fog. Alth követet ezen beszélgetéseiről szóló jelentéseinek vétele után utasítottam, hogy az ügyet ne forcírozza, mert Stojadinovic válaszából látom, hogy azon szándékom, hogy a közeledést most már egy erősebb lépéssel előbbrevigyem, korai volt. Ezért azt terveztem, hogy folytatom eddigi barátságos politikánkat és bevárom, hogy megérjék a helyzet a javaslatunk értelmében való megállapodásra. Szívesen állunk Stojadinovic rendelkezésére, amennyiben ő bizonyos idő múlva opportunusnak találná a kérdésre való visszatérést. Utasítottam Althot, hogy ezen elhatározásom közlése mellett fejezze ki köszönetét Stojadinovicnak azon kijelentéséért, hogy a magyar kisebbségekkel szemben megértést fog tanúsítani. Alth ezen újabb lépésének fogadtatásáról eddig még nem érkezett hozzám jelentés. A fentiek kizárólag Nm-od tájékoztatására szolgálnak, amennyiben az ottani kormány részéről allúzió történnék a fentiekre, szíveskedjék magát informáltnak mutatni. Felkérem Nm-odat, hogy az ottani kormányt szíveskedjék nagy vonásokban bizalmasan tájékoztatni arról, hogy a jugoszláv kormánynál a jugoszláv — magyar közeledés érdekében a fenti lépést tettem, arra azonban a jugoszláv kormány eddig nem reagált. A mellékelt szövegeket nem kívánom az ottani kormány tudomására juttatni. Küm. res. pol. 1938—49—209. Fogalmazvány. Másolatban megküldték: római és varsói követségnek. 72a. A KÜLÜGYMINISZTER JUGOSZLÁVIA VONATKOZÁSÁBAN TERVEZETT DEKLARÁCIÓJA Melléklet Magyarországnak és Jugoszláviának egymáshoz való viszonyát illetően Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszternek a képviselőház költségvetési vitája során március elején tartott külpolitikai expozéjának azokból a szavaiból óhajtok kiindulni, amelyekben hangsúlyozta volt, hogy Jugoszláviának Magyarországhoz való viszonya a múlt év folyamán érezhetően megjavult, a korrekt jószomszédi viszony szellemében. Jugoszlávia miniszterelnökének és külügyminiszterének a két ország közötti viszonyt illetően tett ezt a megnyilatkozását azzal óhajtom viszonozni, hogy a magam részéről is megállapítom, hogy a magyar—jugoszláv viszony ez utóbbi időben érezhetően enyhült, aminek jelei mindkét ország közvéleményének megváltozásában is észlelhetők. .214