Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

Jugoszlávia és Románia azonban nincsenek, illetve nem voltak ezen a véle­ményen és ők az okai, hogy ez a kérdés még mindig függőben van. A napok­ban összeülő kisentente-konferencián ismét foglalkozni fognak ezzel az ügy­gyei és ő (Krofta) arra fog törekedni, hogy — esetleg bizonyos kautélákkal — hozzájáruljanak Magyarország felfegyverkezéséhez, mert elébe akar vágni annak, hogy az osztrák példát kövessük, ami akár egyszerű (tehát hatás­talan) tiltakozást, akár komolyabb ellenrendszabályokat váltson is ki a kisentente részéről, szükségszerűen újabb súrlódásokra vezetne. Ezzel szemben fegyverkezési egyenjogúságunk elismerése a jobb viszony meg­teremtésének első étape-ja lehetne. A magam részéről kiemeltem a mai állapot tarthatatlan voltát, egyéb­ként pedig titaltam Nagyméltóságodnak számos e tárgybani nyilatkoza­tára. Yörnle s.k. követségi tanácsos, id. ügyvivő Küm. pol. 1938—717—541. (64) Másolat. 69. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1937. március 30. 54/pol. — 1937. Szigorúan bizalmas ! Ciano f. hó 23-án magához kéretett és mint azt már táviratilag jelen­tettem, közölte, hogy Belgrádba utazik és ott alá fogja írni az időközben már publikált szerződéseket. Biztosított, hogy ezek a legkevésbbé sem befolyásolják a magyar— olasz bensőséges viszonyt és a régi barátok érdekeit Olaszország soha fel nem fogja áldozni, ellenkezőleg azon lesz, hogy a magyar—jugoszláv meg­egyezés útjait egyengesse és már most Belgrádban fog ilyen értelemben Stojadinoviccsal beszélni. Jó volna ha német részről is történnék ehhez hasonló lépés. Sajnálja, hogy nem várhatta be a Budapest és Belgrád között folyó megbeszélések befejezését, de ezek olyan kezdetleges stádiumban vannak, hogy még igen sokáig eltarthatnak, viszont Stojadinovic most hajlandó Olaszországgal a megegyezéseket, melyek a legutóbbi napokban jöttek létre, aláírni. Még kb. 10 nappal ezelőtt, mondotta, ismét visszaesés volt, de való­színűleg a franciaországi események (Clichy) 3 8 hatása alatt most a jugoszláv miniszterelnök a maga részéről is sürgeti az aláírást. 3 8 1937. március 16-án Clichyben a tűzkeresztesek, miután a francia kormány betil­totta szervezetüket, tüntetést rendeztek. Clichy kommunistái és a fasisztaellenes erők elle n­tüntetést szerveztek. Az ellenfelek között összecsapás támadt, melynek következménye öt halott és háromszáz sebesült volt. A Clichy események hatására a Párizs környéki munkásság hatalmas sztrájkba kezdett. .208

Next

/
Oldalképek
Tartalom