Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

53. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FELJEGYZÉSE A JUGOSZLÁV—MAGYAR KÖZELEDÉSRŐL Budapest, 1937. január 1 Bevezetés Célszerűnek látszik a jugoszláv—magyar közeledés fejlődésére vonat­kozó jelentési anyagot az alábbiakban több részre osztani, éspedig a követ­kező fejezetekre: 1. Közvetlen konverzációk anyaga és eredményei. 2. A közeledésre nézve kedvező események. 3. A közeledést zavaró események. 4. Kívülálló kormányok szerepei. Ezen fejezeteken belül az események időrendi sorrendben talál­hatók meg. 1. A közvetlen konverzációk anyaga és eredményei Kiindulópontul megemlítendőnek vélem, noha nem esik a jelentés által felöleli időszakra, hogy 1935. július 17-én a budapesti jugoszláv 2 követ megjelent a Minister Urnái és annak előrebocsátása mellett, hogy egy kel­lemes hírt közölhet vele, Stojadinovic megbízásából kijelentette, hogy a hangulat Jugoszláviában Magyarországgal szemben lényegesen javult és felvetette a kérdést, hogy Magyarország Romániával és Csehszlovákiával elég jó viszonyban lévén, miért ne lehetne Jugoszláviával is javítani a viszonyt. A Minister úr azt válaszolta, hogy már hónapokkal azelőtt meg­mondta neki, hogy bár rokonszenvet Jugoszlávia iránt a történtek után (marseillei ügy) 3 tőlünk Belgrád nem várhat, egy modus vivendit kellene megteremteni és hogy ő a maga részéről elkövet mindent, hogy ennek léte­sítése akadályokba ne ütközzön. A további konverzáció a magyar—jugoszláv turistaegyezmény, a jugoszláviai kiutasított magyarok visszatérése (e tárgy­ban Vukcevic bizonyos ígéreteket tett az ügy gyors és kedvező lebonyolí­tására), az ausztriai Habsburg-restauráció lehetősége és Somkuthy és Hennyey 4 berlini látogatása körül forgott, majd Vukcevic kijelentette, hogy Belgrád is súlyt helyez a Berlinnel való jóviszonyra és bár látják a pán­germán veszélyt, célszerűnek tartják e véleményüket világgá nem kürtölni. Németországot pl. csak ok nélkül irritálnák, ha az Anschluss-szal szemben 1 Az iraton a keltezési nap hiányzik. 2 Vukcevic, Alexander 3 Lásd e kötet I. fejezetének 48. sz. jegyzetét. 4 Somkuthy József, altábornagy, a honvédvezérkar főnöke; Hennyey Gusztáv, al­e zredes, a magyar vezérkar hírszerző és kémelhárító osztályának vezetője. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom