Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

élesen állást foglalnának. A Minister úr ezekre megjegyezte, hogy a magyar kormány is hasonlóan gondolkozik. Időközben úgy a magyar, mint a jugoszláv kormány befolyást igyekezett gyakorolni a sajtóra oly irányban, hogy a kölcsönös vehemens sajtótámadások megszűnjenek. Alth követ

5 1936. február 28-án hosszú és barátságos beszélgetést folytatott Stoyadinovich miniszterelnökkel. Követünk ekkor kijelentette St. [ojadinovic] előtt, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy a két ország közt jószomszédi viszony alakuljon ki. Stojadinovic azt válaszolta, hogy most, hogy a viszonyt feszélyező aix-i per befejeződött, azon lesz, hogy az országaink közt megindult közeledést par étapes kifejlessze. Megelégedéssel vette — mondta — Magyarország szilárd magatartását a Habsburg-restauráció kérdésében és e vonatkozásban point de contact-ot lát a két ország külpolitikája között. Althnak a kisebbségek helyzetére vonatkozó panaszaira megígérte, hogy a magyar kisebbség helyzetét elfogulatlan tanulmány tárgyává fogja tenni, hogy szólni fog egyelőre kezdetnek 2—3 magyar lap beengedése érdekében és végre nyomatékkal megígérte, hogy újabb utasítást fog adatni a határőrségnek a fegyverek óvatosabb használata tekintetében. Alth azon benyomást nyerte, hogy Stojadinovic a jövőben is őszintén a jóviszony kifejlesztésére fog törekedni. 1936. március 8-i parlamenti expozéjában Stojadinovic, miután beszélt Jugoszláviának a nagyhatalmakhoz, a Kisentente államaihoz, valamint többi szomszédállamaihoz való viszonyáról, kijelentette, hogy a Dunamedence gazdasági konszolidációja érdekében hajlandó Magyarországgal is együttműködni s az az óhajtása, hogy ezen oldalon is eltűnjenek a kölcsönös bizalmatlanság és véleménykülömbség okai. Stojadinovic e szavai a magyar sajtóban kedvező és barátságos visszhangra találtak és a Minister úr május 28-i képviselőházi expozéjában, miután szószerint idézte őket, kijelentette, hogy e szavakat a magyar kormány megértéssel fogadta és természetesen a maga részéről is kész a kijelölt cél elérésében közreműködni. A Ház a Minister úr ezen kijelentését helyesléssel fogadta. — Március 18-i beszélgetésük alkalmával a Minister úr ezenkívül kijelentette Vukcevic követnek, hogy „si je peux être agréable à M. Stojadinovic, je le ferai avec le plus grand plaisir, bien entendu à base de réciprocité." Ezeknek előrebocsátása után áttérek a tulajdonképeni jelentési időszakra: Június 11-én újabb megbeszélés volt Stojadinovic és Alth között, melynek eredményét képezte, hogy Alth 12-én Martinac vezértitkárnak" átadta a magyar kisebbség kívánalmairól és sérelmeiről készült memorandumunkat. A Stojadinovic-csal folytatott beszélgetéséről Alth a Minister úrnak szóbeli jelentést tett. A Stojadinovic ez alkalommal tett szuggesztióira adandó válasz tekintetében a Minister úr szóbelileg utasította Althot, és pedig a következőkre: Fejtse ki Alth Stojadinovic előtt, hogy az osztrák restauráció valószínűleg 3—4 évig nem lesz aktuális és hogy álláspontunk a 5 Alth Waldemar, belgrádi magyar követ. r' Martinad, a jugoszláv külügyminisztérium vezértitkára. 184