Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

Benes szavai tehát ellentétben állanak tetteivel, amiért is nem adok nekik hitelt. Vörnle s.k. követségi tanácsos, ideiglenes ügyvivő Küm. res. pol. 1936—7/28—2494. Sokszorosított másolat. 29. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1936. július 28. 100/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas! A francia — cseh — szovjet szövetségi rendszerben Románia — legalább a nyilvánosság számára — még mindig a „missing link" szerepét játssza. Prágai, varsói, moszkvai, berlini, belgrádi követségeink jelentéseiből látom, hogy még a leginkább érdekelt országokban is mennyire megoszlanak a nézetek abban a tekintetben, vájjon Románia csatlakozni fog-e ehhez a rendszerhez vagy sem. A helyes tájékozódás érdekében szeretném újból számba venni azokat a tényeket, amelyekből több-kevesebb bizonyossággal következtetést vonhatunk Románia szándékaira. A „tények" kategóriájába tartoznak a román részről tett hivatalos kijelentések is, mégha valóság-értéküket nem is tudjuk megállapítani. A román—szovjet v'szony alakulására kétségtelenül nem közömbös az a tény, hogy Románia a napokban rendkívül kedvező feltételek mellett 95 millió cseh korona összegű kölcsönt kapott Csehszlovákiától arra a célra, hogy Besszarábia és a Cseh Köztársaság keleti részei között közvetlen vasúti összeköttetést teremtsen. Ha pusztán a román — cseh érdekeket nézzük, ennek a vasúti összeköttetésnek a létesítését gazdasági (áru- és személyforgalmi) szempontok nein indokolják. Legalább is nem olyan mértékben, mintha a két ország összeköttetésének fokozására ez volna a legsürgősebb feladat. Az értesüléseim szerint Dorna-Vatra-nál már meg is kezdett vasútépítési munkálatokat katonai hatóságok irányítják (állítólag az építési munkálatokat is katonák végzik), ami már magában elárulja, hogy elsősorban stratégiai rendeltetésű vonal építéséről van szó. Evidens, hogy erre a vonalra nem a cseh—román forgalom megfelelőbb lebonyolításának érdekében van szükség, hanem azért, hogy Románia észak-keleti részén át, adott esetben mentől gyorsabban lehessen összeköttetést teremteni Oroszország és Csehszlovákia között. Az összeköttetés megteremtése tehát elsősorban cseh érdek, s arra Csehországnak adott esetben még akkor is szüksége van, ha csupán az orosz 140