Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
a francia kormány között a viszony lényegesen elhidegült, amihez utóbbi időben még hozzájárultak a ,,Temps"-ban a kis-entente államok közti ellentétekről megjelent cikkek. Ezek egyikében még hozzá utalás történt arra, hogy az ügyes Titulescu majd rendbe hozza a nézeteltéréseket, amin Stojadinovie, ki tudvalevően Titulescut nem szívleli, személyesen megsértődött. Stojadinovie az osztrák védkötelezettség tárgyában folyó vita során végre is engedett két kollégája érvelésének, mely főleg a körül forgott, hogy a Népszövetséget ma, midőn már amúgy is annyira legyengült, veszélyes volna egy újabb teherpróbának kitenni, különösen azok részéről, kik eddig főtámaszai és főhaszonélvezői voltak a genfi intézménynek. így a kisentente konferencia végül is akkép határozott, hogy az osztrák védkötelezettség kérdését leveszi a napirendről. Stojadinovicot e határozathoz való hozzájárulásában különösen az az elgondolás is vezérelte, hogy a mai zűrzavaros külpolitikai állapotok mellett, mikor még semmikép sem lehet előrelátni, hogy mikép fog alakulni a nagyhatalmak egymásközti viszonya, kiváltkép pedig a jugoszláv szempontból oly annyira fontos francia—olasz viszony, nem volna célszerű Genfben Franciaországot kényes dilemma elé állítani. A kis-entente konferenciáról közzétett hivatalos kommüniké legjellemzőbb pontja az ötödik, melyből világosan kitűnik, hogy a három külügyminiszter mostani tanácskozásának főcélja az volt, hogy a kisentente egységét a külvilág előtt a legnyomatékosabban kinyilvánítsa. Megfeledkeztek azonban úgy látszik arról, hogy az a tény, hogy a szakaszban válogatás nélkül egy kalap alá veszik úgyszólván az összes országokat, e demonstratív nyilatkozat komolyságát lényegesen lerontja, hisz a kevésbbé beavatottak előtt is közismert, hogy a felsorolt relációk túlnyomó részében mélyreható ellentétek választják el egymástól a kis-entente országokat. A mostani konferencia előtt azonban, mint azt ma Krofta külügy min ister egy Ghyczy 7 5 követségi tanácsossal folytatott magánbeszélgetés során nyíltan be is ismerte, csak az a szempont lebegett, hogy a jelenlegi kaotikus külpolitikai helyzetben a kis-entente szilárdságát nyomatékosan leszögezzék. Ez az irányelv, amely a három külügyministert a mostani tanácskozások folyamán vezérelte, érthetővé teszi, hogy az egyes aktuális politikai problémákat, mint megbízható forrásból értesülök, csak általánosságban beszélték meg. E között figuráit a Dunamedence rendezésének kérdése is, amelyre nézve Krofta a fentemlített beszélgetés során azt a megjegyzést tette, hogy e kérdésben valami határozatban meg is állapodtak, azt azonban nyilvánosságra nem hozták. E közlését tovább fűzve Krofta megemlítette, hogy ő rendkívül szkeptikus egy gyökeres középeurópai rendezés kilátásait illetően. A kis-entente konferenciának tegnap este történt hivatalos berekesztése után Krofta még a mai napot Belgrádban tölti, Titulescu pedig f. hó 10-ig marad Belgrádban. Krofta a mai napot, értesüléseim szerint, bizonyos 7 6 Ghyczy Jenő, követségi tanácsos a belgrádi magyar követségen, később a berlini követségen. 130
