Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

válik, úgy hogy valamely váratlan incidens bekövetkezése igen könnyen fegyveres konfliktus kitörésére vezethetne, melyet azután nagyon bajos volna lokalizálni. Egy háború záros határidőn belül való kitörésének lehetősége, sőt valószínűsége, mindjobban foglalkoztatja a különböző országok közvéleményét. Ilyen körülmények közt, szerinte teljesen indokolt, hogy ezen eventualitás bekövetkezésével és az ebből kifolyólag előállható problémákkal közelebbről foglalkozzunk. A földrajzi helyzet és az erőviszonyok adottsága, valamint ezen országnak Szovjetoroszországgal fennálló katonai szövetsége, kétségtelenné teszik, hogy a birodalomnak egy háborús konfliktusba való bevonása esetében, Csehszlovákia megszállása lenne legelső hadműveleti célja. Ez annyira nyilvánvaló, hogy ezzel a csehszlovák kormányköröknek is tisztában kel! lenniök. Ennélfogva indokoltnak látszanék, hogy kapva-kapjanak a Hitler által felajánlott meg nem támadási szerződésen. Hogv ez nem következett be, azt Eisenlohr úr kizárólag a francia részről érvényesült erős nyomásnak tulajdonítja. A párisi kormánynak eminens érdeke ugyanis, hogy csehszlovák szövetségese a mostani kritikus helyzetben ne tévedjen külön utakra, mert ezáltal Franciaország helyzete rendkívül nagy mértékben rosszabbodnék. Kroftának

2

2 Hitler meg nem támadási szerződésekre vonatkozó javaslatával kapcsolatban tett azon kérdésére, hogy a történtek után hogyan bízhassanak Németország szerződési hűségében, kijelentette, hogy a birodalmi kormány egyáltalában nem insistál azon, hogy Csehország azt az engedménykép tett javaslatát elfogadja, mert egy ilyen szerződés megkötése nem neki áll érdekében. A csehszlovák külügyminiszterrel folytatott vonatkozó első beszélgetéséből, valamint azon körülményből, hogy az itteni sajtó a német javaslathoz fűzött első kommentárjaiban inkább annak positiv részét domborította ki, koncedálva utóbbinak a béke fenntartása szempontjából bírt jelentőségét is, Eisenlohr úr megerősítve látja előbb említett azt a feltevését, hogy a csehszlovák kormány csak a nyomatékosan érvényesülő francia befolyás hatása alatt helyezkedik a német javaslatokkal szemben a jelenlegi negatív álláspontra. Egy esetleges háború következtében előállható helyzetre vonatkozó eszmefuttatás során, német kollegám felvetette azt a kérdést, hogy Csehszlovákiának a jövőben egyáltalában lesz-e még létjogosultsága. Visszatért arra, hogy elengedhetetlenül szükségessé fog válni Csehszlovákiának Németország és a vele előreláthatólag egy

roldalon küzdendő hatalmak által leendő katonai megszállása. Mi történjék azonban ezzel az országgal a háborúnak részünkre remélhetőleg sikeres kimenetele esetében? A Magyarországtól elszakított országrész visszacsatolása után legtermészetesebb volna, ha Németország a némettöbbségű lakossággal bíró területeket annektálná és a többit magára hagyná. Ennek a megoldásnak azonban egyrészt a német többségű területek földrajzi elhatárolásának nehézsége, másrészt az a körülmény képezné akadályát, hogy a fennmaradó cseh többségű területen is maradna német kisebbség, mely ez esetben számbeli gyengesége következté2

2 Krofta, Kamii, csehszlovák külügyminiszter. 1ÜÖ