Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

A vatikáni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bergen vatikáni német nagykövet szerint Hitler azután határozta el magát az azonnali és erélyes cselekvésre, miután Schuschnigg a baloldali erőkkel szövetkezett Németország ellen: Bergen szerint az osztrák katolikus egyház németellenes agitációja tette szükségessé több osztrák egyházi személy letartóztatását; a Vatikán ellenségesen fogadta az Anschluss végrehajtását. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentésében részletesen ismerteti Csehszlovákia három nemzetiségének (német, cseh, magyar) állásfoglalását az Anschluss-szal kapcsolatban. Napijelentés Werkmeister budapesti német ügyvivő és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Werkmeister közli, hogy kormánya felhatalmazta a jelenlegi németmagyar határ sérthetetlenségének kinyilvánítására; a német kormány nem emel kifogást e közlés nyilvánosságrahozatala ellen. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetőjének jelentése a külügyminiszternek A svájci közvélemény Németország Ausztria elleni eljárását brutális imperialista erőszaknak tekinti; Németország garantálta Svájc államhatárait; március 21-én a svájci parlament két háza nyilatkozatot adott ki, amelyben az Anschlusst a népakarat megvalósulásának nyilvánítja, továbbá deklarálja Svájc semlegességét; a svájci pénzügyi köröket főleg az Ausztriába befektetett tőkék sorsa nyugtalanítja. 445. 1938. III. 22. A bécsi magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Bécs Jelentésében összefoglalja Ausztria annexiójának történetét: Mussolini március T-én levélben eltanácsolta Schuschniggot a népszavazás végrehajtásától; az olasz kormány elutasította Franciaországnak Berlinben teendő közös demarsra vonatkozó javaslatát; március 11-én rövid időközökben két ultimátum érkezett Berlinből az osztrák kormányhoz; az ügyvivő tudomása szerint a csatlakozást kimondó osztrák törvényt Stuckart német belügyi államtitkár szövegezte. 446. 1938. III. 22. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Belgrád Ausztria annexiója nagy nyugtalanságot okozott Szlovéniában; Stojadinovic elvetette a szlovén képviselők indítványát, hogy a jugoszláv kormány népszavazást kérjen Hitlertől Karinthiában. 441. 1938. III. 21. Vatikán 442. 1938. III. 21. Prága 443. 1938. III. 22. Budapest 444. 1938. III. 22. Genf IX. AUSZTRIA BEKEBELEZÉSE A HARMADIK BIRODALOMBA. A NEMZETKÖZI HELYZET ALAKULÁSA AUSZTRIA MEGSZÁLLÁSA UTÁN 447. 1938. III. 22. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek London Jelentésében átfogó képet ad Anglia külpolitikájáról és annak várható alakulásáról; kétségesnek ítéli, hogy Anglia végletekig meghátrálna Németország előtt; amikor Németország terjeszkedése Anglia vitális érdekeit fogja fenyegetni, Anglia beavatkozása biztosan bekövetkezik; Hitler eddigi sikerei nem tükrözik a valóságos erőviszonyokat: Németország bel- és külpolitikai módszerei egész Európában félelmet és gyűlöletet ébresztettek a nemzetiszocialista uralommal szemben; a követ óvja a kormányt attól, hogy túlzott németbarátsága következtében külpolitikai önállóságát elveszítse. 448. 1938. III. 23. Kánya külügyminiszter beszámolója az országgyűlés külügyi bizottságaBudapest nak ülésén Beszámolójában ismerteti a kormány felfogását az ausztriai eseményekkel kapcsolatban: történelmi visszapillantást ad az első világháborút követő Anscliluss-mozgalmakról; a versailles-i béke5 Kerekes: Berlin—Róma tengely 65