Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

449. 1938. III. 24. Moszkva 450. 1938. III. 26. Moszkva 451. 1938. III. 26. Genf 452. 1938. III. 28. Párizs 453. 1938. III. 29. Budapest 454. 1938. IV. 1. Budapest 455. 1938. IV. 7. London 456. 1938. IV. 7. Washington szerződés ráerőszakolta a nemzeti függetlenséget Ausztriára, de függetlenségének biztosításáról nem gondoskodott; Olaszország másirányú érdekei miatt fokozatosan magárahagyta Ausztriát; a nyugati nagyhatalmak tétlenül szemlélték Ausztria megsemmisü­lését; a magyar kormány Ausztria sorsának eldöntését a nagyhatal­mak ügyének tekintette; Németország közvetlen szomszédsága bizo­nyos veszélyeket rejt magában, de a magyar kormány a német— magyar külpolitikai érdekközösség alapján bízik a további baráti együttműködés lehetőségében; Magyarország tovább erősíti kap­csolatait Olaszországgal és Lengyelországgal, továbbá rendezni kívánja viszonyát a kisantanttal. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A Pravda március 23-i száma hivatalos cikket közöl Ausztria an~ nexiójának várható következményeiről; Ausztria megszállása csak kiindulópontot jelent a további délkelet-európai német előnyomu­lás számára. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Litvinov véleménye szerint Ausztria megszállásával megdőlt a hatalmi egyensúly Közép-Európában; Magyarország és Jugoszlávia helyzete meggyengült az új szomszédság következtében; Magyar­ország fokozott közeledési szándéka Olaszországhoz egyik jele annak, hogy félelmet érez Németországgal szemben; Litvinov közli, hogy március 17-i javaslatának az volt a célja, hogy a nagy­hatalmak összefogásával megakadályozzák Németország további expanzióját. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetőjének jelentése a külügyminiszternek A népszövetségi főtisztviselők Németország agressziójáért a nyugati nagyhatalmakat teszik felelőssé; Avenol főtitkár bírálja Olaszország külpolitikáját, amiért Angliától való félelmében feláldozta közép­európai pozícióit; a mexikói delegátus Ausztria annexióját a nép­szövetségi alapokmány és a nemzetközi jog elleni súlyos merénylet­nek bélyegezte. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A francia közvélemény a legnagyobb felháborodással fogadta Auszt­ria annexióját; hivatalos körök lehetetlennek tekintették a bekövet­kezett események erőszakos megakadályozását; általános a félelem, hogy Olaszország jelentős ellenszolgáltatásokat kapott Németország­tól Franciaország rovására; a francia közvéleményben általános a meggyőződés, hogy Németország következő akciója Csehszlovákia ellen fog irányulni. Napijelentés Kobr budapesti csehszlovák követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kobr hangsúlyozta, hogy Németország további délkelet-európai expanzióra törekszik, s ez Magyarország számára is veszélyeket rejt magában; Magyarországnak össze kellene fognia Csehszlováki­ával a közös német ellenséggel szemben; Kánya kijelenti, hogy Magyarországnak nincs oka Németországtól félni. A külügyminiszter számjeltávirata a bécsi magyar ideiglenes ügyvivőnek Március 25-én kelt legfelsőbb döntés alapján a bécsi magyar követ­séget főkonzulátussá alakították át. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Az angol közvélemény felháborodással fogadta Ausztria annexiójá­nak módját, de feltűnő gyorsan napirendre tért annak ténye felett; a Chamberlain-féle irányzat megerősödött. A washingtoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Az Egyesült Államok bécsi követségét főkonzulátussá alakította át,, ezzel de facto elismerte az Anschlusst. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom