Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

409. 1938. III. 12. Berlin 433. 1938. III. 18. Róma 434. 1938. III. 18. Bratislava 435. 1938. III. 19. Budapest 436. 1938. III. 19. London 437. 1938. III. 19. London 438. 1938. III. 19. Budapest 439. 1938. III. 19. Prága 446. 1938. III. 20. Budapest hogy a vállalkozás háborúhoz vezethet, de később olyan hangok hallatszottak, hogy Ausztria után a csehekre, majd pedig a magyarokra kerül a sor; Ausztria megszállásában jelentős szerepet játszottak a gazdasági megfontolások; Ausztria bekebelezése után Németország expanziós törekvései tovább folytatódnak Délkelet-Európa felé. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentésében részletesen elemzi Ausztria annexiójának kiil- és belpolitikai előzményeit és végrehajtásának körülményeit; az események kihatásainak mérlegelése alapján arra a végkövetkeztetésre jut, hogy Ausztria annexiója új lendületet ad Németország délkelet-európai törekvéseinek. A római magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének A római közvélemény az első napokban elítélte a németek ausztriai eljárását; Németország szomszédsága aggodalmakat ébresztett Rómában; Pariani szükségesnek látja az olasz—magyar katonai együttműködés elmélyítését. A bratislavai magyar konzul jelentése a külügyminiszternek Ausztria annexiója a Felvidék összes politikai irányzatának hívei között megrendítette a Csehszlovák Köztársaság jövőjébe vetett hitet; a felvidéki magyárok és kárpátukránok örömmel fogadták az eseményeket. A külügyminiszter számjeltávirata a bécsi magyar ideiglenes ügyvivőnek A magyar belügyminiszter kéri a Bécsben lefoglalt szabadkőműves iratanyag magyar vonatkozású részének kiadását. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Sargent érdeklődésére a követ kijelenti, hogy Magyarország az új helyzet ellenére is meg fogja őrizni külpolitikai cselekvési szabadságát; Sargent célzást tett arra, hogy Csehszlovákiát nem engedik át ellenállás nélkül Németországnak. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Az angol politikában két irányzat érvényesül: az egyik azonnali beavatkozást követel Németország ellen, a másik idegenkedik a határozott fellépéstől és időnyerést ajánl; Neville Chamberlain az utóbbi oldalon áll; Franciaország háborús konfliktusa esetén számolni lehet Anglia beavatkozásával is. Napijelentés Erdmannsdorff budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Erdmannsdorff közli, hogy kormányától felhatalmazást kapott az új német—magyar határ elismerésére; kéri, hogy közlését ne hozzák nyilvánosságra; Kánya a magyar közvélemény megnyugtatása érdekében szükségesnek látja a német kormány garancianyilatkozatának publikálását, s ezért kéri Erdmannsdorffot, hogy kérje ki ehhez kormánya hozzájárulását. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta külügyminiszterrel folytatott beszélgetése Csehszlovákia külpolitikai helyzetéről; a követ véleménye szerint a csehszlovák hadsereg és a külügyminisztérium fiatalabb tagjai között az utóbbi időben felmerült a Németországgal való megegyezés és külpolitikai együttműködés gondolata; a csehszlovák közvéleményben defetista hangulat észlelhető. A külügyminiszter számjeltávirata az összes magyar külképviseletnek A magyar kormány a barátság elmélyítésére törekszik Olaszországgal és Lengyelországgal; külpolitikai önállóságát meg kívánja 64