Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

112. 1936. VI. 27. Bécs 113. 1936. VI. 30. Varsó 114. 1936. VII. 2. Varsó 115. 1936. VII. 3. Berlin 116. 1936. VII. 9. Budapest 117. 1936. VII. 10. Budapest 118. 1936. VII. 10. Berlin 119. 1936. VII. 11. Budapest nem tekinti aktuálisnak; Tauschitz pesszimisztikusan ítéli meg a német—osztrák viszony kilátásait. A bécsi magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének Jelentésében beszámol az osztrák legitimista mozgalom helyzetéről: a legitimista erők jelentős szerephez jutottak az államigazgatás, sajtó és kulturális élet minden területén; véleménye szerint a Habsburg-restauráció megvalósításának belpolitikailag semmiféle komoly akadálya nincsen; a restauráció a kormány számára szélesebb belpolitikai bázist teremtene, a népnek pedig nemzetfenntartó eszmét szolgáltatna; az osztrák kormány fokozatosan igyekszik előkészíteni a restauráció külpolitikai előfeltételeit; az Anschluss és restauráció versenyfutásában jelenleg az utóbbi van előnyben. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Benes kijelentette a bukaresti német követnek, hogy a kisantant államfők bukaresti tanácskozásán semmiféle Németország érdekeit sértő határozatot nem hoztak; Titulescu közölte volna, hogy Románia az Anschluss esetén semleges marad, és a cseh—német konfliktusban is csak Magyarország fellépése esetén avatkozna be. A varsói magyar követ levele a külügyminiszternek Hory megnyugtatta a lengyel kormányt, hogy Gömbös egészségi állapota miatt aggodalomra nincsen ok; külpolitikai vonalvezetés tekintetében a magyar ellenzék is osztja a kormány felfogását; Kobylanski szerint a kisantant a Habsburg-restauráció esetén nem menne túl a katonai mozgósításon. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Neurath közli, hogy a német—olasz kapcsolatok jelentősen fejlődtek; az osztrák kérdésben lényegesen közeledett egymáshoz a német és olasz felfogás. Napijelentés Baar-Baarenfels osztrák alkancellár, Darányi megbízott magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Baar-Baarenfels informálja a magyar államférfiakat Schuschnigg és Papén tárgyalásairól; Ausztria függetlenségének elismerése és az osztrák belügyekbe való be nem avatkozás ellenében az osztrák kormány engedményeket tesz Németországnak; a német—osztrák egyezmény létrejötte nem változtatja meg a római jegyzőkönyvek jelentőségét. A külügyminiszter levele a varsói magyar követnek Gömbös miniszterelnök egészségi állapota javult; a hivatalos osztrák álláspont ismeretében a magyar kormány teljes nyugalommal ítéli meg a Habsburg-restauráció kérdését. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Göring kijelenti, hogy értesülései szerint Magyarország erősen le van kötve Olaszországnak, és minden lépéséhez előzetesen Mussolini véleményét kéri; Sztójay vitatja Göring értesüléseinek megalapozottságát, és hangsúlyozza, hogy a magyar—olasz jó viszony nem korlátozza Magyarország külpolitikai mozgásszabadságát; az osztrák kérdésről Göring megjegyzi, hogy Schuschniggnak tudnia kellene, hogy nem Németországgal, hanem a nemzetiszocialista párttal áll szemben; Göring hangsúlyozottan kiemelte a Csehszlovákia elleni német—magyar érdekközösség jelentőségét. A magyar belügyminisztérium átirata a külügyminiszternek Bizalmas értesülés szerint a Magyarországon tartózkodó német munkások nemzetiszocialista csoportjából többen azzal a titkos utasítással utaznak Ausztriába, hogy az ottani nemzetiszocialistáknak anyagi támogatást és utasításokat továbbítsanak. 32