Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

120. 1936. VII. 11 Mo szkva 121. 1936. VII. 11. Berlin 122. 1936. VII. 11. Bécs 123. 1936. VII. 12. Budapest 124, 1936. VII. 12. Budapest 125. 1936. VII. 12. Budapest 126. 1936. VII. 13. Bées 127. 1936. VII. 13. Bées 128. 1936. VII. 13. Varsó 129. 1936. VII. 14. Bécs A moszkvai magyar követ jelenlése a külügyminiszternek Az utóbbi időben Moszkvában az a felfogás terjedt el, hogy Németország Szovjetunió elleni támadása nem a Baltikumon és Lengyelországon keresztül,hanem a Duna-völgyön át történnék; ennek érdekében Németország először Ausztriát akarja annektálni, majd Csehszlovákia megszállása után Magyarországgal egyesülve folytatná keleti irányú előretörését; Jungerth e felfogás eredetét Titulescunak tulajdonítja. A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Dieckhoff közli a követtel a német—osztrák megegyezés pontjait: Németország elismeri Ausztria függetlenségét, garantálják a belügyekbe yaló be nem avatkozást; az egyezmény nem érinti Ausztria viszonyát Olaszországgal és Magyarországgal; a „nemzeti ellenzék" egy tagja belép a kormányba; az osztrák kormány amnesztiát hajt végre; a gazdasági, sajtó és határzár kérdések megoldására további tárgyalások kezdődnek. Az osztrák kancellár távirata a magyar miniszterelnöknek A barátságos szomszédi viszonyt helyreállító német—osztrák egyezmény az általános béke ügyét szolgálja; a római jegyzőkönyveken alapuló osztrák—magyar együttműködés ebben a szellemben tovább fejlődhet. A magyar külügyminiszter távirata a német külügyminiszternek Kánya örömét fejezi ki a német—osztrák egyezmény aláírása alkalmából; a szerződés lényeges lépést jelent az általános európai megbékélés felé. A magyar külügyminiszter távirata az osztrák kancellárnak Kánya szerint Schuschnigg július 11-i rádióbeszéde Ausztria minden barátjában a meghatottság visszhangját ébresztette; kifejezi kívánságát, hogy e siker Ausztria további jólétét szolgálja. A magyar miniszterelnök távirata az osztrák kancellárnak A német—osztrák egyezmény megkötése történelmi jelentőségű esemény, amelyik az általános békét szolgálja; az egyezmény megfelel a római jegyzőkönyv szellemének, sőt annak további erősödését szolgálja. A bécsi magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Papén örömét fejezte ki, hogy a német—osztrák megegyezés a magyar kormány megelégedésével találkozott; Papén személyes sikerének tekinti az egyezmény megkötését. A bécsi magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Papén közli, hogy a német—osztrák egyezmény olyan értelmű pontot is tartalmaz, hogy a két ország a kölcsönös érdekű politikai kérdésekről előzetes eszmecserét fog folytatni; Hitler nem tekinti időszerűnek Németország csatlakozását a római jegyzőkönyvhöz, mert a gyors ütemű blokk-képződés elriasztaná Angliát; Schuschnigg megígérte Papennek, hogy az osztrák államforma kérdését nem fogja Németország érdekei ellenére megoldani. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel sajtó felfogása szerint a német—osztrák megegyezés az Anschluss békés úton történő előkészítését szolgálja; a kisantant országok varsói képviselőire kedvezőtlen benyomást tett a német osztrák egyezmény híre. A bécsi magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A német—osztrák megegyezés az osztrák lakosság többségének örömét váltotta ki; a nácik azonban arról panaszkodnak, hogy Hitler cserbenhagyta őket; Glaise-Horstenau és Guido Schmidt kinevezésén túl lényeges személyi változás nem történt. 3 Kerekes: Berlin —Róma tengely 33