Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

nagyobb olasz repülőtámpontok vannak, hogy a szigetek kormányzója egy olasz tiszt és hogy Olaszország mindennemű hadianyaggal ellátta Franco spanyol tábornok csapatait. Olaszország Franco kormányát Madrid elfoglalása után azonnal el fogja ismerni. De mindez csak annyit jelent, hogy Olaszország nem tűrhet meg egy spanyol szovjet köztársaságot a Földközi tenger partjain. Mussolini azonban semmi esetre sem fogja azt a nagy hibát elkövetni, hogy Francot, akinek barátságára a jövőben számít, területi koncessziókra kényszerítse és így a saját országában lehetetlenné tegye. Ciano gróf ezután kifejtette, hogy az olaszok és németek nem egy előzetes megbeszélés alapján, hanem mindegyikük saját kezdeményezéséből küzdött Spanyolországban a bolsevizmus ellen és hogy ez a küzdelem hozta közelebb a két országot egymáshoz. Mussolini szerint a német-olasz együttműködés Spanyolországban előjátéka annak a minden tekintetben sokkal nagyobb horderejű küzdelemnek, mely néhány év múlva Európában le fog folyni. Ciano nagyon határozottan kijelentette azt is, hogy bármi történjék, Olaszország támogatni fogja Francoékat Katalónia elleni harcokban. Elmondotta, hogy már három olasz tengeralattjáró hajó cirkál a spanyol kikötőkben, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a szovjethajókat elsüllyesszék. Hogy Mussolini miként gondolkozik a Népszövetségről már más helyen megemlítettem. Itt tehát csak annyit jegyzek fel, hogy Mussolini Ciano gróf szerint Németországgal abban egyezett meg, hogy ha Olaszország kilép a Népszövetségből, Hitler birodalmi Führer és kancellár azonnal egy nyilatkozatot fog közzétenni a nyilvánosság előtt, amely szerint Németország hatálytalanítja azt a kijelentést, amelyet folyó évi március 7-én a Népszövetségbe való esetleges belépésére vonatkozólag tett és hogy semmi körülmények között sem tér többé vissza a Nemzetek Szövetségébe. Az olasz külügyminiszter szerint ez a nyilatkozat a Népszövetségnek biztos halálát jelentené. A bolsevizmusra vonatkozólag Ciano gróf azt mondotta, hogy Olaszország részéről az utóbbi ellen megindított küzdelem az ő kezdeményezésére vezethető vissza. Az olasz külügyminiszter előadásai során ismételten utalt a nem kielégítő olasz-francia viszonyra, mely csak egy jobboldali francia kormány uralomrajutása esetén javulhatna. A francia baloldal és Mussolini felfogása között óriási űr tátong, melyet áthidalni nem lehet. Bizonyítja ezt Franciaországnak az ethiopiai kérdésben tanúsított magatartása, továbbá Chambrun gróf római francia nagykövet visszahívása, illetve a francia kormány vonakodása attól, hogy az új nagykövetet Olaszország királya és Ethiopia császárjánál akkreditálja. Mussolini ebben a kérdésben nem fog engedni, aminek az lesz a következménye, hogy a francia nagyköveti állás Rómában soká betöltetlenül fog maradni. Ehhez járul még az is, amint Ciano mondotta, hogy Páris és London politikája az összes alapvető kérdésben szinte aiitomatikusan mindig párhuzamosan halad, Anglia tervei pedig Olaszországgal szemben a fentebb elmondottakból ismeretesek. Mindent összevéve, az olasz külügyminiszter szerint a helyzet az, hogy a békét három probléma veszélyezteti: 1. Locarno, 2. a bolsevizmus és 3. a Népszövetség kérdése. 316