Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
160. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. május 19. 103/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas A napokban osztrák kollegám 11 1 házában találkoztam Hodza úrral, aki ez alkalommal többek közt középeurópai terveit is szóbahozta. Arra a megjegyzésemre, hogy az osztrák általános védkötelezettséggel kapcsolatban Magyarország ellen, különösen csehszlovák részről megindított sajtó-campagne, úgy a magyar hivatalos köröket, mint a közvéleményt is, meggyőzték arról, hogy Magyarországgal szemben a kisentente államokban még mindig annyi bizalmatlanság, rosszindulat, sőt gyűlölet van, hogy ilyen körülmények közt a dunai államok közelebbi együttműködésének megvalósítására gondolni sem lehet. Hodza úr erre kifejtette, hogy teljesen tisztában van a még mindig fennálló nehézségekkel, de azért nem adja fel a harcot és bízik abban, hogy végül mégis csak sikerülni fog a maga elé tűzött célt elérni. Ami pedig az említett magyarellenes sajtó-campagnet illeti, megjegyezte, hogy az tulajdonképpen részükről csak revanche volt azokra a rosszindulatú kommentárokra, melyekkel a magyar sajtó az ő belgrádi útját kísérte. Ezen furcsa indoklásra közbevetettem, hogy igazán nem emlékszem az általa annyira nehezményezett magyar sajtóhangokra. A két ország közt sajnálatos módon uralkodó feszült atmoszférában bizonyos fokig érthető, ha a magyar sajtó kissé élesebb hangon mutatott rá arra a körülményre, hogy a jugoszláv külpolitika a másik két kisentente államéval nem mindenben követ azonos irányt, amit különben egyik, a folyó hó elején megjelent vezércikkében még a Temps is megállapított. Nem csodálhatja tehát, ha ezzel kapcsolatban a magyar lapok azt a tényt is kidomborították, hogy az ő legutóbbi belgrádi útja alkalmával sem sikerült Jugoszláviát említett politikai különállásának feladására rábírni. A miniszterelnök úr erre azt válaszolta, hogy politikai következtetéseket természetesen nem kifogásolhat, de a magyar sajtó hangjának az adott esetben egyenesen az ő személye ellen irányuló éle volt, amennyiben azt állították, hogy őt Belgrádból szinte „kidobták". Ezt vette ő rossz néven. — Ami pedig a jugoszláv politika által követett utakat illeti, annak legjobb cáfolata a kisentente legutóbbi belgrádi konferenciájáról kiadott hivatalos communiqué. 11 2 11 1 Marek, Ferdinand 11 2 1936. május 6—7-én ülésezett Belgrádban a kisantant külügyminisztereinek értekezlete. A tárgyalásról kiadott közleményben hangsúlyozták: elleneznek minden határrevíziót, ellenzik a Habsburg-ház visszatérését, és szükségesnek tartják Ausztria függetlenségének megőrzését. Üjból leszögezték: ragaszkodnak a békeszerződés katonai és politikai döntéseihez, kitartanak a Népszövetség és a kollektív biztonság mellett. Kívánatosnak jelentették ki, a kisantantnak a római blokk államaival és Németországgal való szorosabb gazdasági együttműködését. 202
