Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)

Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999

tanszékek átalakulása) figyelmen kívül hagyásával. A jelölőbizottság a jelölést ..az oktatók közt végzett véleménykutatás alapján" tette meg. Részletesebben és egyértelműen szabályozták a póttagok és a hallgató tanácstagok választásának rendjét. Bővült a rektori tanács hatásköre az egyetemi tanács felhatalmazása alapján döntési jogot is gyakorolhatott. Tagjai közé került a KISz Bizottság képviselője. Az 1980-as években mind a társadalomban, mind pedig - annak részeként - az egyetemeken megindult egy erjedési folyamat. Formálisan megmaradt ugyan a párt vezető szerepe, amit inkább már csak elméleti szinten deklaráltak. A 80-as évtizedben számos, korszerű gondolatot tartalmazó tervezet készült a felsőoktatás fejlesztéséről. Ezek képezik az alapját a szocialista korszak utolsó nagy felsőoktatási koncepciójának, amely az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényben öltött testet. Hatályba lépése - az Elnöki Tanács 1985. évi 17. sz. rendelete szerint - csak 1986. szeptember l-jén történt meg. Előző napon kelt a művelődési miniszter 20/1986. (VIII. 31.) MAI számú rendelete a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről, ami alapján végül elkészülhettek az intézményi szabályzatok. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem új Szervezeti és Működési Szabályzatát 1987-ben adták ki. Ez - a mintaszabályzathoz igazodva - teljesen új szemlélettel készült, ezért alapvetően újnak, nem pedig az 1969-es szabályzat továbbfejlesztett változatának tekinthető. Az egyetemi pártirányítás, majd a pártszervezetek megszűnése (1988) után, a szabályzat alapján a rektor hatáskörének növelésével, lehetővé vált az „egyetemi autonómia" visszaállítása. Az 1987. évi SzXISz új, korszerű szempontok alapján rendelkezett az egyetem vezetéséről. Kimondta, hogy „Az Egyetem vezetésével kapcsolatos feladatokat a.) az egyetemi tanács és b.) a rektor látja el. (Ugyanakkor „Az Egyetem egyszemélyi vezetője a rektor.") Az egyetemi tanács feladat- és hatáskörében újdonság volt az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a személyzeti munka elveinek, feladatainak, az oktatói és kutatói követelményrendszer meghatározása, az intézményi bel- és külföldi kapcsolatok típusainak, szabályainak megállapítása, a tudományos diákköri, sport és közművelődési tevékenység formáit kialakítja, az Egyetem szakirodalmi információs igényeinek kielégitésére szolgáló könyvtári (informatikai) tevékenység elveinek, illetve a fejlesztő, szolgáltató és más hasonló tevékenységgel kapcsolatos alapelvek meghatározása. Az ellenőrzési tevékenység sorában új, hogy immár választási periódusonként egyszer - nemcsak a dékánokat, hanem gyakorlatilag minden egyetem vezetőt beszámoltathatott. Az egyetemi tanács kezdeményezhetett, javaslatot tehetett, vagy véleményt nyilváníthatott minden, egyetemet érintő és a felettes szervek döntési hatáskörébe tartozó ügyben. Bizonyos hatáskörök átniházása tiltottá vált, az egyetem oktató-nevelő, a tudományos munkát, a szervezetet és a jogszabály alkotást, a személyi, az országos jelentőségi kérdéseket érintő kérdésekben való állásfoglalás, véleményezés és javaslattétel esetében. Ugyanakkor az egyetemi tanács megsemmisíthetett átniházott hatáskörben; továbbá az egyetem állami, illetve az állami felügyelet alatt működő szervezetei - tanács, testület, közösség-, valamint ezek vezetői által hozott oktatáspolitikai érdekeket sértő döntéseket. Az egyetemi tanács hatáskörét az ülésen gyakorolta. Korlátozni lehetett - a tanács egyetértésénél - a felszólalások időtartamát és számát. Fontos elv lett, az egyetemi tanács ülésének előteijesztései, jegyzőkönyvei és határozatainak nyilvánossága az intézmény oktatói, dolgozói, kutatói és hallgatói számára. A felsorolt dokumentumokat megteremne betekintés lehetőségét - az Egyetem Központi Könyvtárában el kellett helyezni. Az üléseken tárgyalt kérdésekről az egyetem lapjában, vagy más formában kellett tájékoztatást adni. illetve a határozatokat közzé kellett tenni. Visszaállították a titkári tisztséget, amelyet immár a főtitkár töltött be. A tanácstagok számszerű növekedésénél 150