Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)

Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999

szolgáló járulékok felosztását. Az egyetemi tanácsot a rektor félévenként kétszer rendes tanácsülésre volt köteles összehívni, de a szükséghez képest rendkívüli tanácsülést bármikor hirdethetett, ha a szavazati joggal rendelkező tanácstagoknak legalább egyharmada írásban kérte, vagy a művelődési miniszter utasította. Nyilvános tanácsiüésen a rektor és a dékánok tisztségük jelvényeit viselték. A tervezet formai kérdéseket is szabályozott: a tanácsok napirendjét a rektor határozza meg. ő gondoskodik a meghívók szétküldéséről is. A már felsoroltakon kívül napirendre kellett tűzni azokat az ügyeket is, amelyeket a művelődési miniszter, az egyetemi tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada, a kari tanács, a párt- , vagy a KlSzszervezet, illetőleg a szakszervezet javasolt. Határozatképességhez a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte volt szükséges. A szavazás - személyi ügyek kivételével - nyíltan zajlott. (Titkos szavazást bármely ügyben kérhető lehetett kérni.) A tanács állásfoglalását, illetve javaslatát határozat formájában nyilvánította ki. amelyet szótöbbséggel hozott. A határozat kialakításánál a rektor nem gyakorolt szavazati jogot. Az egyetemi tanács határozata a rektort nem kötötte, de állásfoglalását közölnie kellett. A szabályzatban nincs szó a rektori tanácsról, szerepét - minden bizonnyal - az állandó, illetv e az ideiglenes bizottságok töltötték be. amelyeket a „rektor az egyetemi munka folyamatos figyelemmel kísérése, az egyetemi tanács elé tartozó ügyek jobb előkészítése vagy egyes feladatok megoldásának elősegítése céljából" hozhatott létre. Az egyetemi tanácsban a rektor ismertette az illetékes bizottság jelentését, illetve állásfoglalását. A hatvanas években kezdődött oktatási reformfolyamat fontos állomása 1969. Az MSzMP Agitációs és Propaganda Bizottságának jóváhagyásával jelent meg az 1969. évi 14. törvényerejű rendelet az egyetemek szer\>ezetéről és működési rendjéről, a 25/1969. (VI. 20.) sz. kormányrendelet az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról, illetve a művelődésügyi miniszter 3/1969. (VII.4.) MM számú rendelete az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák szervezetéről és működéséről. E szabályozások növelték az egyetemek önállóságát. Megnőtt a kétharmad részben már választott vezető testületek - egyetemi tanács - szerepe. Kitágult a hallgatói képviselet is. Személyi, taniümányi ügyekben döntési joga lett. Az 25/1969. Korm. sz. szerint az „egyetem vezetése... a vezetők és a testületi sorrend között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, a rektor, a dékánok, az egyetemi tanács és a kari tanácsok együttműködésével valósul meg.... A testületi szeneknek az egyetem vezetésére gyakorolt hatáskörét úgy kell kialakítani, hogy azok döntsenek az egyetem ... oktató-nevelő és tudományos munkájának tartalmát, valamint a munka eredményességét meghatározó alapvető fontosságit kérdésekben ... A testületi szenek összetételében és működésében biztosítani kell a vezetők, az oktatók és más beosztású dolgozók, továbbá a hallgatók, valamint az egyetemen működő társadalmi szervek megfelelő képviseletét". A szabályzat egyetemi tanácsra vonatkozó része a 3/1969. MM sz. rendelet alkalmazása, ami valójában az 1965-ös mintaszabályzat továbbfejlesztett változata. A korábbi változathoz képest, a mintaszabályzat nyomán az egyetemi SzMSz hangsúlyozza, hogy az egyetemi tanács az egyetem vezetésében vesz részt, mégpedig meghatározott kérdésekben döntési joggal. Új funkció az elnök (rektor) mellett működő titkár. Az egyetemi tanácsba tisztség, választás, illetve meghívás alapján lehetett bekerülni. Mindhárom lehetőség jelentősen bővült. Tisztség alapián a rektor, rektorhelyettesek és dékánok a gazdasági főigazgató és az MSzMP, a szakszervezet és a KISz l-l képviselője és az előző rektor került be. A mindenáron való pártellenőrzés szándéka sejlik fel amögött. hogy csak az MSzMP és a KISz képviselőjének helyettesítését szabályozták részletesebben. Választás útján nyert mandátumot karonként 4-4 oktató és l-l nappali tagozatos hallgató, valamint 1, „nem147