Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963

1963. február 1.

3/ Ez az ár.j’ag valóban nem tankönyv. F&* kózikÖnvv,de a hallgatók mégis ebből fogdák az anyagot tar.ulmá! yozri. / tanulliatóság Bzenroontjai mégsem lianyagolliatók igy el. 1 rer gondolandó, hogy a tört óné Imi ró székét nem lehetne- e csökkenteni 6e kiemelni helyettük az elemezendő részeket. Ennek a tömöriilóenek a szervezeti rends zorőt 6b sómáj't jó le1 ne leirni .hogy ne csak az anyaggal foglalkozók * udjál felhasználni. Br.Háy László: A tanulmány egószóben vóve ju, tanayagnak is meg­felel . Egves helyei azonlmn taranyagnak túl részletesek, az adatok jók a kövotkeztetósek alátámasztására, de megtBrulásu nem szükséges, ilyen részeket tehát vafcy el kellene hagyni,vagy oedig apróbb betűvel szedetni. A tanulmány az EGK-nak gazdasági vonatkozásait hangsúlyoz­za, er nek következtében elmosódik.hogy az EGK elsősorban politikai intézmény. Ezt jobban ki kellene emelni és erő­sekben kellene az egész gondolatmenetben órvényeáteni. A szerző a tőkés piac ©xniőlyil sóről beszélt e kérdés fiz, hogy az elméi;' ilés bőviti-e a piacot. Az integráció átmeneti leg a beruházás és ezzel együtt a termelés növek dósé­hoz vezethet, átne; etiler növelheti Vizenyős mértékig a kilkereske elmet,de véleményem szerir t tartosar nircs ilyen hutása.Erre a kérdésre / 39.oldalon aláhúzott lie- kezdós/vil'gosalb választ kellene adni. Az a következte­tés helyes,hogy a Irat ország gazdasági fejlődése az utolsó években lényegében nem az integrációból eredt, / 44. oldal első bekezdéséhez hozzá lehet fűzni,hogy nemcsak az általános egyenlőtlen fejlődésből származhatnak erős ellentétek,liánéi,i egyes termelési ágak olyan egyen­lőtlen fejlődéséből is,amelyek sértik egyes nagy mo­nopóliumok érdekeit. Az 56-57.oldalon ki van fejtve,hogy »gyengén fejlett orszá o^ra nézve mit jelent a Közös Piaccal való társulás. Az utólbi időbe: azonban sok szó esil fejlett ipari országok társulásáról/pl. Anglia és más EFTA államok/ és nir cs megmBr yarázva,hogy mit jelent ezekben az esetei l en a társulás. Nem világos.hogy a 6o.oldal utolsó előtti bekezdése mit akar mondán. Az igaz,amit a 6P.oldal első bekezdése mord,hogy a nyersanyagellátás fejlődése a gyengén fejlett országo ban nem maryarázható teljes egészében az imperializmus érdekeivel. A lényeg azonban az,hogy az imoerialista országok ezt az állapotot fenn akarják tartani, ennek megváltozását akodályozzák. Az egész utolsó fej zetet/71-75.oldal/ át kell fogalmazni. Heg kell állapitani a t'nyékét,de nem szabad jóslatokba bocsátkozni.Továbbá ne mondjunk olyasmit a tőkés orszáfpk munkásmozgalmáról, aminek utasítás-jellege van.Arról le­het 8zólni,liogy mit mondanak az egyes nyugati kommunista pártok, pl. az olasz párt. TTőliány helyen meg lehetne mutatni, hogy az újabb fejle­mények miként erősitik :iog az elviIŰ$fiapitásókat.- 8 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom