Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. február 1.
Emellett kerülni kellene olyan aktualizálást,amel^ pillanatnyilag esetleg érdekes,de egy idő után már túlhaladott. Kár,liogy a tanulmányban nem mindenütt van megjelölve, hogy a táblázatok milyen forrásból származnak. Ezt pótolni kellene. Farkas Sándor: Az anyag három helyes alapmotívumát szeretné megemiiteni: 1/ Tartózkodott ä sémáktól, 2/ Ennek megfelelően a valóság fényeiből igyekezett levezetni a tételeket. '■tf . 3/ Tartózkodott a jóslásoktól és kombinációktól. Az volt neki a feltűnő,hogjr araxxax gazdagon alá támasz tvt érdekes folyamatokat önállóan tár fel . Hallgató szemmel nézve, a műben nem talál elóg támaszt. Nem elép beható az integrációs törekvések beillesztése a kapitalista gazdaság egészébe. Ide tartozik valami-féle ultraintegráció kialakulása. A mai helyzetben ez elképzelhető, mint ahogy elképzelhető volt 1915-ben annÄk kapcsán, hogy kijelöljék az integráció helyeót a kapitalizmus gazdasági és politikai fejlődésében. Egynéhány utalás lerne szükséges,hogy a hallgatók gondolkodásmódját serkentse. Rá kellene mutatni,hogy mi az ,ami uj a kérdésben, mi az, ami specifikus és mi az, ami pozitív a kapitalizmusban az integrációban. ^eg kellene mutatni, hogy hogyan megy ennek utján is végbe a kapitalizmus elmúlása. /Egy társadalmi rendszer pusztulása: kifejlődnek a pusztulást előidézői és eredményei, arait csak egy rendszer képes elérni/.Meg kellene mutatni,hogy a kapitalizmus úgy rothad, hogy bizonyos kérdésekben nagy előrehaladást tesz és objektive előkészíti már a következő társadalmat, tamertetni kell i a marxista álláspontokat is egyes kérdésekben, sőt helyes lenne hivatkozással élni a jelenségek bírálatinál. |íeg kell mondani,hogy az integrációval kapcsolatban igen lassan alakult ki a marxista vélemény és most sem teljesen egységes. Nálunk, Magyarországon más egységes álláspont alakult ki. A hallgatók felé történő eligazítás céljából megjegyzi: A 35. oldalon kezdődik egy ilyen fejezet; Vájjon ÍElkxssxx nem lehet-e felvázolni ezzel kapcsolatiban a kapitalizmusban ható érdek- és kereskedelmi vonalakat. Ezek nélkül nem kap a hallgató a továbbiakra megértési lehetőséget. Az anyag egyes megállapításai már túlhaladottak annak ellenére, hogy az erőtényezők azonosak, ugyanazokkal az erőtőnyezőkkel, amelyek a jelenlegi politikában hatnak. /Pld. a főerő csoportok és azok tendenciád Az ezekből adódó ellentmondásokat is teljesen fel kellene sorolni. Nem ártana rámutatni,hogy mit jelent a » diszkriminációs politika végrehajtása az Európai Gazda* sági Közösség népeire is. •-9-
