József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - közgazdasági kari ülések, 1947
1947. január 22.
dékán a tulajdonképeni tárgyra, a tanulmányi reform megvalósítására. Bevezetőjében íámutat enr.ek időszerűségére és kb. 6-7 ülés alatt letárgyalhatnak és megvalósíthatónak véli. A tárgyalás menetét illetőleg a főpontokat tartja először meg- tárgyalandónak és a réslletesen felvett jegyzőkönyvek és határozatok alapján dr. Egyed professor ur,- ]p±nt leghozzáértőbb - végezné a végleges kodifikációt. A különvéleményeknek Írásbeli benyújtásával nem értenek egyet dr.Egyed és dr.Pülei-Szánté professor urak azzal érvelve, hogy ez bizonytalanságot okozhat és felesbges vitára adhat alkalmat a kar többsége által elfogadott, tehát befejezett helyzetek felett. Dr.Fülei-Szántó felveti a kérdést, hogy nem volna e célszerű a külföldi egyetemek programmját mintegy ante acta-ként kiinduló bázisként szem előtt tartani? Ez komoly előtanulmányul szolgálna, áttekinthető és értékes érvül szolgálhat saját reformjaink alátámaszz-' sára és a közigazgatási osztály létjogosultságának védelmére. Ezen általános helyesléssel találkozó indítvány már meg is történt dr.Tolnai Vilma tanárnő mintaszerű összeállításában magyar fordításban,mely iratokat a dékán átadja dr.Fülei Szántó professor urnák egy kivonatos összefoglalj elaborátum elkészítése céljából, dr.Fülei Szántó vállalja ennek megszerkesztését. Dr.Nyárády a dékáni előterjesztés 25 pontján pontonként végigmenve javasolja a reform tárgyalás menetét. Dékán bejelenti, hogy két Írásbeli hozzászólás érkezett. Az egyik dr.Nyárády professor úrtól az első 10 ponthoz hozzászólva, a másik dr.Rónai professor úrtól, aki valamennyi pontról nyilvánítja véleményét. A 1. ponthoz hozzászólva dr.Jfyárády felolvassa hozzászólásából ai errevonatko- zó észrevételeit, mely szerint három féle kérdés tárgyalandó éspedig olyan, mely közösen, mely osztályonként is és olyan,mely csak külön tárgyalható. Dr.Egyed azonvfréleményének ad kifejezést, hogy a reform alapelvei mint pl: az osztályok beos-tása feltétlenül együtt tárgyalandó. Ezeken belül az autonómiát megóvandó, a szakkérdések külön tárgyaltadénak és ezután kerülnének a határozatok a plónum elé. Dr.Heller elleniezőleg azt tartja helyesnek, hogy az osztályok külön tárgyaljanak és kész dolgokkal jöjjenek a plénum elé. Dr.Rónai a plenum mellett szól azzal az érvel, hogy a két osztály végeredményben nem két kilön corpus, azonkívül az érdekelt professor hozzászólhat mindkét osztály problémáihoz, saját helyzetét hozva fel konkrét példána^. Dr.Erődi-Harrach az elvi kérdéseket együttesen, a szakkérdéseket külön tárgyalandónak véli és azután a plénum dönt. így a munkameitoet részleteiben gyorsabb és alaposabb. Dr.Fülei-Szántó helyesli a hozzászólásokat és az összeegyeztetés érdekében bizottság létesítését javasolja, mintegy szűrő szerepel annak megállapítására, hogy melyek a közösen és melyek a külön tárgyalandó problémák. 7
