József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - közgazdasági kari ülések, 1945-1946

1945. november 22.

alakulásáig /1930./, A középfokú kereskedelmi szakoktatásügy hazánkban és a külföldön a XIX,század ötvenes éveitől napjainkig /1935«/ és A szakoktatásunk múltja és jelene* A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlődése 1750-től napjainkig /1937./. Elméleti pedagógiai ás pedagógia-lélektani munkássága nincsen*

7. / dr.Tettamanti Béla, karunk magántanára, a szegedi egyetem c.ny.rk. tanára. Pedagógiai munkássága elsősorban neveléstörténeti irányú. Pl.

A közösség gondolata Kármán Mór nevelési elméletében /1928./, A személyiség nevelésének magyar elmélete /1932./. Kisebb tanulmánya jelent meg a személyiség neveléséről. Nagyobb müvei még a Magyar Pae^agogia negyven évfolyamának tartalom- és névmutatója /1933, Márer Erzsébettel együtt/7, A legszükségesebb német szavak és fordulatok /1941./.

8. / dr. Kemény Gábor oki. középiskolai tanár, ny.főispán. Tudományos munkássága több pedagógiai vonatkozású tanulmányán és szövegkiadásokon kivül az Iskolai értékelés és kiválasztás /1934./ és Egy magyar kultur- pedagógus /1943./A neveléstudományi tanszék betöltésénél figyelemmel kell lennünk, a politikai feddhetetlenség mellett elsősorban az elméleti, különösen a neveiés-lélektani képzettségre és tudományos munkássága, továbbá jártasságot kell felkutatni a gyakorlati nevelés kérdéseiben, elsősorban a gazdasági szakoktatás terén és végül a neveléstudományi tanszék jelöltjének szuggesztiv nevelő egyéniségnek is kell lennie és hosszabb felső-oktatási múlttal is kell rendelkeznie.

A bizottság kimeritő tárgyalás után megállapította, hogy Mester János, Bognár Cecil, Karácsony Sándor és Kemény Gábor teljesen távol állanak a gazdasági szakoktatástól, Yincze Prigyes munkássága pedig csak a szakoktatás történetére szoritkozik. Tettamanti Béla munkásságának javarésze nem más, mint neveléstudomány rendszerek ismertetése, pl. Kármán Mór, Schneller, Dilthey/ Imre Sándor, Prohászka Lajos, stb. pedagógiájának bemutatása. Önálló neveléstudományi munkája csupán egy 1933-ban megjelent 8 oldalas kis tanulmánya, amelynek cime A személyiség elve és a neveléstudomány.

Esek alapján a bizottság a neveléstudományi tanszék betöltésére egyedül dr.Várkonyi Hildebrand kolozsvári egyetemi ny.r. tanárt tartja alkalmasnak-Eigyelembeveendőnek tartotta a bizottság azt is, hogy amikor Imre Sándor 1934-ben karunkra került, a szegedi tanszéken ugyancsak Várkonyi követte ny.r. tanári minőségben, miután ugyanott már 1929 óta mint ny.r. tanár a nevelés-lélektani tanszéket töltötte be. Gazdag tudományos munkásságából csak a fontosabbakat emlitjük meg. Pedagógiai tárgyú alapvető munkája a Neveléslélektana, amely az első ilyen tárgyú magyarnyelvű munka. Megjelent 1930 évben. Értékes az Alaki képzés és „- 2 -