Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2
1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek
(1/ Ahogyan az intézményi autonómia é.s a hatékonyság feltétele az eszközökkel való szabad gazdálkodás, úgy ezen megállapítás az egyes műhelyekre (intézetekre, tanszékekre) vonatkozóan is igaz. A feltételek megteremtése után az oktatási egységek szintjére kell decentralizálni a gazdálkodást megőrizve az egyetemi szint kompetenciáját a központilag ellátandó gazdálkodási feladatok tekintetében. e/ A feladatfinanszríozás egyik sajátos formája a hallgatói tandíj. Általánossá kell tenni a tandíjrendszert, amihez elengedhetetlen hozzárendelni egy olyan pénzügyi alap megteremtését, amely megfelelő hitellehetőséget nyújt a felsőoktatásban való részvétel költségeinek fedezésére. Mindez kiegészítendő egy olyan ösztöndíjrendszerrel, amely megfelelően honorálja a kiválóságot. Ennek, valamint az egész tandíj-ösztöndíjrendszer kedvezményeinek kezelésében az alanyi jogú hallgatói képviseleteknek legyen döntő szerepük. f/ A diákszociális ellátás (a kollégiumok fenntartása, fejlesztése, elosztása, az ösztöndíjak megállapítása, fizetése, étkeztetés, stb.) nem a felsőoktatási intézmények feladata, hanem közvetlenül kormányzati feladat, amelynek gyakorlati lebonyolításában a diákönkormányzatok, állami vagy magánvállalkozások vehetnek részt. (A diákszociális ellátás vonatkozásában a hallgatók és a kormányzat között az egyetemek közvetítő szerepe nélkül kell lejátszódnia az érdekegyeztetésnek.) Megfelelő források birtokában az egyes felsőoktatási intézmények vagy más szervezetek (pl. vállalatok) kiegészítő ösztöndíjakat, kollégiumi elhelyezést, segélyt, stb. adhatnak az általuk kiválasztott hallgatóknak. A hitelrendszernek és diákszociális ellátásnak együttesen kell garantálniuk az akadémiai szférában való részvételhez nélkülözhetetlen önálló életvitel feltételeit a hallgatók számára. g/ Az oktatók alkalmazására, minősítésére vonatkozó elveket úgy kell átalakítani és differenciálni, hogy a szakmai megítélés, a hallgatói vélemények és a munkáltatói érdekek egyszerre átlátható mechanizmusokkal határozzák meg, hogy ki lehessen oktató, milyen minősítést, anyagi megbecsülést kapjon. A finanszírozással kapcsolatos viták során a fenti elgondolások általában elfogadást nyertek. Többször felmerült "az oktatáshoz feltétlenül szükséges kutatások" intéz ; ményfinanszírozás keretében történő támogatásának szükségessége, amellyel az előterjesztők a középszer konzerválásától, a kiválóságot előtérbe helyező verseny megszűnésétől félve, és hasonló nemzetközi gyakorlatot nem ismerve nem értenek egyet. Végezetül itt is hangsúlyozzuk,hogy az új finanszírozási modell alapfeltétele a költségvetési támogatás fordulatértékű növelése. 5. Az intézményi autonómia csak akkor értelmes működési mód, s a finanszírozás leírt formája csak akkor hatékony, ha együtt jár az oktatási egység és az oktató, a hallgató autonómiájával. Az intézmények belső működésüket ugyan az adott tudományterület által megkívánt sajátosságok szerint önmaguk határozzák meg, mégis mindenütt garantálni kell az intézményi belső demokrácia elveinek érvényesülését. a/ Döntéshozatali joga az intézményi élet lényeges kérdéseiben csak a teljes egészében választott, hallgatókat egyharmad arányban tartalmazó testületnek lehet. b/ E testületek választják, korlátozott időre, az intézmények vezetőit, akik a rotáció elvének megfelelően cserélődnek. . , c/ Az oktatás minden szakmai kérdésében hasonló autonómia illeti meg a demokratikusan működő oktatási-szervezeti egységeket. d/ Az oktatás elve a tanszabadság, ami az oktatók oldaláról szabad diákválasztás, a hallgatók oldaláról a szakmai feltételek által is meghatározott szabad kollégium és tanárválasztás jogát jelenti. Az elv mindig az adott tudományterület sajátosságait követve, valósul meg. e/ Kívánatos, hogy a merev tanszéki struktúrát á releváns oktatási tudományos problémákra szerveződött programok ("projektek") oldják. i i, v
