Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2

1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek

folyhat az egyetemi-főiskolai képzés. Képzési irányonként és intézményeként dönthe­tő el, hogy a rövidebb képzési időt teljesítő hallgatók egy közbülső egyetemi (BA.-nek ill. B.Sc.-nek megfelelő) vagy elágazásos képzéssel főiskolai (Fachhochschule végzett­ségnek megfelelő) oklevelet szereznek. Az önálló szakirányú főiskolai képzéssel szem­tón az egyetemihez közelítő szakmai elvárások fogalmazandók meg, figyelembe véve a gyakorlati hasznosítás közvetlenebb igényeire. A regionális igényeket egy, a jelenle­gi főiskolai potenciál mellett a népfőiskolákon alapuló community college jellegű rend­szer elégíthetné ki hatékonyan, kiegészülve alternatív oktatási formákkal. Óvónő és tanítóképzést feltétlenül mint egy emeltszintű, legalább négyéves, főiskolai képzést kell, mégpedig kitüntetett módon, kezelni, teret adva a regionális önkormányzatok igé­nyeinek és finanszírozásának. 4. Az autonómia elve és a minőségi szelekció csak úgy érvényesülhet, ha egy gyöke­resen új finanszírozási rendszer automatizmusa biztosítja feltételeiket. Ennek részle­tes kidolgozása szorosan kapcsolódik a költségvetési átalakuláshoz, ezért itt csupán néhány alapelvet törekszünk megfogalmazni. a/ Meg kell szüntetni az államigazgatási elosztási rendszert. Az akadémiai szférá­nak jutó központi költségvetési támogatás mértékéről külön fejezetben a parlament döntsön, a kormányzati prioritások meghatározásában pedig jelentős súllyal működje­nek közre az intézmények képviselői is. b/ Az egyetemek (és egyetemi jellegű intézmények) finanszírozása több jogcímen és'formában történhet: az infrastruktúra fenntartása a költségvetés feladata: az infrast­ruktúra fejlesztésének alapja az egyes intézmények iránt megnyilvánuló érdeklődés és a tudományos munka színvonala függvényében alapvetően közösségi pénzforrásokból pályázati úton elnyert támogatás. (Az infrastruktúra részeként finanszírozandó az in­tézmények működéséhez feltétlenül szükséges munkatársak, köztük a meghatározat­lan időtartamra alkalmazott vezető oktatók bére. valamint a nagy műszerek, berendezések beszerzése). Az egyetemek működésének további forrása a hallgatói lét­számmal arányos és a tényleges oktatási ráfordításokat tartalmazó normatív támoga­tás, amelyet minden, a képzésben résztvevő szervezet megkap. A finanszírozás jelentős részét teszi ki a. különböző (állami, alapítványi, vállalati, magán) forrásból származó kutatástámogatás, amely a feladatok megoldásába bevont és oktatással kapcsolatos fel­adatokat is ellátó kutatók, doktoranduszok, segéderők bérén kívül az intézményi rezsi, a kisebb műszerek, eszközök, folyóiratok stb. beszerzésének és a nemzetközi kapcso­latok költségeinek fő forrása. Ez a megoldás biztosíthatja ugyanis egyenlő versenyfel­tételek garanciája mellett a szakmai kiválóságra való törekvés .érvényesülését, a középszer, az értéktelen háttérbeszorulását. Az egyetem ilyen módon történő finanszí­rozása szükségessé teszi a valamennyi kutatóhelytől "egyenlő távolságban" lévő OT­KA működését és megerősödését, valamint más, hasonló, a valóságos teljesítményt támogató kutatástámogatási alapok, alapítványok létrejöttét. Az egyetemek működé­sének, fejlődésének további forrásai lehetnek a közösségi, egyéni felajánlások, a szol­gáltatások ellenértékei, alapítványok, a saját vagyon hozadéka, amelyet a non-profit működésnek megfelelően kedvező feltételek között használhat fel alapfeladatainak el­látására azaz közösségi célokra. Természetesen elengedhetetlen az alapok és pályáza­tok nyilvánossága, önkormányzati ellenőrzése. c/ A felsőoktatásnak alapvetően hon-profit szférává kell válnia, ami kizárja ebből az intézményi körből az egyéni érdekeltséggel összekötött, a kutatási eredmények szabad publikálását korlátozó illetve az alaptevékenységtől idegen, vagy az intézmények re­putációját rontó vállalkozásokat . Ugyanakkor az alapfeladatok ellátását szolgáló be­vételekés a nemzeti vagyon jobb kihasználása érdekétón az egyetem külső szervezetek nek. magánszemélyeknek (köztük saját munkatársainak) időlegesen rendelkezésre bo­csáthatja infrastruktúrájának egy részét ilyen profitorientált-tevékenység számára. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom