Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1

1989. szeptember 14. - 1. Az Egyetemi Tanács munkaterve - 2. Az Egyetemi Tanács ügyrendje - 3. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 4. Személyi ügyek - 5. Egyebek

A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek 2. § /l/ A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, továbbá az átvétel, a párhuzamos képzés, az egyéni tanulmányi rend, valamint az áthallgatás engedélyezésében elsöfokon oktatókból és hallgatókból álló tanulmányi bizottság jár el. /Sz/ 121 Az Egyetemen karonként tanulmányi bizottságok működnek, melyek többek között: - döntenek a karról való elbocsátásról, - Egyetemen belül a karra történő átlépésről, - az évhalasztás és évkihagyás iránti, - a vizsgahalasztási, évismétlési, továbbá - a rendelet 7. § IV bekezdés a/ és b/ pontjait érintő kérelmekről . A rendelet 25. §-ában részletezett esetekben elsöfokon méltányossági jogot is gyakorolnak. /Sz/ /3/ A tanulmányi bizottság elnöke (a hallgatói gyűlés egyetértésével, az egyetemi tanács egyedi döntése alapján) a dékán vagy dékánhélyettes. Tagjai: 1 oktató, 2 nappali és egy esti vagy levelező hallgató. A bizottság munkájában tanácskozási joggal résztvesz az illetékes tanulmányi előadó, aki a titkári teendőket ellátja. A bizottság szótöbbséggel határoz. /Sz/ /4/ A tanulmányi bizottság megválasztását a dékán vagy dékánhelyettas készíti elő. A hallgató tagok megbízatása legfeljebb két évig, az oktató tagoké legfeljebb három évig tarthat. /Sz/ /5/ A bizottság - első ülésén - meghatározza azokat a hatásköröket, amelyeket a dékánra ill. dékánhelyettesre átruház, és megállapítja eljárási rendjét. /Sz/ /6/ A nappali tagozat I-II. évfolyamán - fentiek.értelemszerű alkalmazásával - külön tanulmányi bizottság működik azzal a megkötéssel, hogy itt az egyik nappali hallgató a felsőévesek közül kerüljön ki. /Sz/ 111 Egyetemi szinten központi tanulmányi bizottság is működik, amely - a kari tanulmányi bizottságok döntéseit illetően másodfokú hatáskört gyakorol, - dönt a más egyetemekről történő átvételről, valamint a párhuzamos képzésre jelentkezők felvételéről, - a másodfokú méltányossági ügyekben javaslattevő feladata van. - 6 Az oklevél 32. § III A sikeres államvizsga alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet az állami vizsgáztató bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), továbbá a felsőoktatási intézmény vezetője írja alá. I2l Az oklevél minősítését az államvizsga eredményének, valamint a szigorlatok, továbbá az egyes intézmények (karok) tantervében ilyenként meghatározott egyéb vizsgák egyszerű számtani átlaga adja. III Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. /A/ A 121 és a /3/ bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következük szerint kell minősíteni: kiváló 4,51 - 5,U0 jó 3,51 - 4,00 közepes 2,51 - 3,50 elégséges 2,00 - 2,50 /Sz/ /5/ Az oklevelet magyal- nyelven kell kiállítani, amelyhez a külföldiek számává angol nyelvű betétlap csatolandó. A kitüntetéses oklevél 33. § Kitüntetéses (vörös) oklevelet kap az, aki az államvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valan i nyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. - 31 -