Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1

1989. szeptember 14. - 1. Az Egyetemi Tanács munkaterve - 2. Az Egyetemi Tanács ügyrendje - 3. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 4. Személyi ügyek - 5. Egyebek

% /4/ Az állami vizsgáztató bizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjai között lehetőleg kiilső szakember is legyen. /5/ A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az- osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. /6/ Az Államvizsgáról jegyzökönyvet kell vezetni. Ili Az államvizsgák tapasztalatairól az állami vizsgáztató bizottság elnöke tájékoztatja a felsőoktatási intézmény vezetőjét. Az államvizsga eredménye III Az államvizsga eredményét az államvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. A szakdolgozat osztályzatát súlyozottan is figyelembe lehet venni. /2/ A szakdolgozat védését is magában foglaló államvizsga (2B. § 121 bekezdés c/ pont) esetén a szakdolgozatban, valamint az államvizsga során nyújtott teljesítményt egyaránt figyelembe kell venni, az államvizsga értékelése egy osztályzatban fejeződik ki. />/ Az államvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A sikertelen államvizsga megismétlése 31. § /1/ Sikertelen államvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalonmal tehet ismételt államvizsgát, ahány tantárgyból az államvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. III A szakdolgozat védését is magában foglaló államvizsga esetében legfeljebb két alkalommal lehet ismételt államvizsgát tenni. /}/ Javító államvizsga a következő államvizsga-időszakban tehető. A jelölt kérésére - feltéve, hogy erre lehetőség van, figyelemmel a felkészülési időszakra (28. § /5/ bekezdés) is - az ismételt államvizsga letétele ugyanabban az államvizsga-időszakban is engedélyezhető. ÍM Ha a jelölt nem tudta az államvizsgát teljesíteni a végbizonyítvány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt államvizsgák kereteit, kérelmére - a kari és az intézményi tanács véleményének meghallgatásával - az intézmény vezetője kivételesen újabb államvizsgát engedélyezhet. - 3U /Sz/ /8/ A központi tanulmányi bizottság elnöke az oktatási rektorhelyettes. Oktató tagjait (1-2) lehfctőleg tagjai közül az egyetemi tanács, hallgató tagjait (4 nappali, karonként és az I—II, évfolyamról l-l főt) a /3/ bekezdésben említettek szerint a hallgatók választják. A bizottság tagja - előbbiekben említetteken kívül - egy esti hallgató, akit a tagozat hallgatóinak véleménye alapján a legnagyobb hallgatói létszámú karról a rektor kér fel. A bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesz az oktatási csoport illetékes munkatársa, aki a titkári teendőket is ellátja. A bizottság határozatképességéről a /3/ bekezdésben leírtak az irányadók. /Sz/ /?/ Azokban az ügyekben, amelyekben a központi tanulmányi bizottság elsőfokon dönt, másodfokon a rektor határoz. A méltányosság gyakorlására - másodfokon - a rendelet 25. §-ában Fellebbezés 3. § 11/ Az első fokon hozott határozat (döntés) jllen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével annak tudomására hozásától számított 8 napon belül a hallgató halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. 171 A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek nincs helye.