Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. február 23. - 1. Javaslat a képzéskorszerűsítési program és az egyetemi szervezet összehangolására - 2. Az I. évf. 1. félévi oktatási és számonkérési tapasztalatainak megbeszélése - 3. Egyebek
- 4 zéssel kapcsolatban állhat /mint szállitó/, s az adott célú képzést összehangoló koordináló szervezet /a megrendelő/ több tanszék felé támaszthat igényt. Természetesen maga a koordináló szervezet is alapvetően a tanszékek kollektiv intézményeként funkcionál és az egyetemi szervezet továbbfejlesztésének alapvető célja nem is lehet más, mint az összműködés hatékonyságának növelése a döntések maximálisa n lehetsége decejntralizáclójának talaján. Az előzőek'szellemében az egyetem oktatási, kutatási és nevelési feladatainak szervezésére olyan uj vertikális tagoltságú strukturát kivánunk létrehozni , amely alapvetően a fő képzési irányok szerint szerveződik, megőrizve a tudományos diszciplínákat gondozó karok valamennyi pozitiv vonását . Az uj képzési rendben tehát egyetemi oktatásunk hét koordinációs csomópontj a egyértelműen elkülöníthető: az általános alapozó képzés, a főiskolai tagozat, az egyetemi graduáli.s szint négy szakja, valamint a posztgraduális képzér: . Az egyes oktatási részterületeken önálló és magas koordinációs igényt támasztó funkciók keletkeznek, amelyek ellátására önálló okt-atáskoordiná&iós egysége k létrehozását tartjuk szükségesnek. Mig az alapozó képzés, a főiskolai ág és a posztgraduális képzés esetében az alapvető feladat az oktatási tevékenység összehangolása, addig az egyetemi /graduális/ szinten az oktatásszervezési és a tudományszervezési , tananyag-kidolgozási feladatok együttes megszervezése tűnik célravezetőnek , alapvetően diszciplináris elve k a lapján kialakito tt kari struktúrában . Ez utóbbi karok képezhetnék tehát a tanszékek elsődleges koordinációs kereteit, karokba való rendezésüknek alapelvét. A fentebb körvonalazott oktatáskoordinációs egységek létrehozása az alapegységek /tanszékek, intézetek/ oktatási
