Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. március 16. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Előterjesztés a jogász-közgazdász képzés beindítására - 3. Az Egyetem Kollégiumi Szabályzata - 4. Egyebek

isi. - 264 két-három évben nem másik három testület volna-e hasonlóképpen fontos. Én amellett volnék, fenntartva annak a lehetőségét, hogy ebből a 3 testületből legyen a 13+1 jelölt között akár több is, tehát ezt nem kell kizárni, de nem kell ezt a szabályzatban meghatározni. Hasonlóképpen számomra, ha± azt mondjuk, hogy hallgatói gyűlés azt jelenti amit jelenleg a képviselői választásnál a jelölő gyűlések jelentenek, hogy arra bárki elmehet abból a lakókörzetből bármelyik hallgató elmehet. Egy ilyen csapatra természetesen közvetlen választást bizni akkor lehet, ha megfelelő számosságu a megjelenteknek a köre. Ellenkező esetben küldöttgyűlést kell összehivni. Küldöttgyűlésen biztositható az előirások, hogy kétharmada jelen legyen a jelölteknek. Ha én hallgatói gyűlést hivők össze, akkor azzal jár az azzal az esetlegességgel, hogy jelölni ugyan jelölhet, de nem lenne helyes rábizni, hogy válasszon. Én nam nagyon tartom látszólag demokratikus, hogy nem teszünk semmiféle megkötést arra, vonatkozóan, hogy hogyan néfazen ki ez a 13, vagy 14 ember, nevezetesen egy hallgatói csoport is lehet, hogyha az eléggé jól egszponálja magát ezen a hallgatói gyűlésen, de azt gondolom, hogy az egyetemnek nem ez a célja, hogy az egy hallgatói csoportból kerüljön ki. Nem biztos, hogy helyes ha ezeket a képviselőket nem valamiféle egyetemi szerveződésnek megfelelő intézmények nevezetesen pl. kari hallgatói gyűlések, vagy kari hallgatói értekezletek választják, vagy évfolyamonként, tehát hogyha itt az érdektagozódást nézzük, akkor valószinünek tartom, hogy pl. egyetemi főtevékenység, nevezetesen az oktató-nevelő munka szempontjából meglehet, hqgr nem egészen kari, hanem évfolyam érdekek vannak, akkor választhatják ugy is ebbe azt hiszem, hogy ebbe nem kell belemenni, de ugy gondolom hogy igy kellene szabályozni. Vannak itt olyan megjelölések, amelyek belső ellentmondást jelentenek a 10. oldalon a 50. §. 4. pontja az egyes szakok által a kari tanácsokba választandó képviselők létszámát a'szakok létszámarányának megfelelően az egyetemi tanács hallgatói tagozata állapitja meg. Miért szabályozzuk másképp a dolgokat a kari szinten, mint egyetemi szinten, ráadásul miért rendelkezik olyan jogkörökkel a hallgatói tagozat az egyetemi tanácsból, amilyen jogkörökkel egyébként semmiféle tagozata az egyetemi tanácsnak nem rendelkezik.