Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/2
1986. június 24. - 1. Vita a Műv. Min. javaslata a felsőoktatási intézmények oktatóinak követelményrendszeréről - 2. Az egyetem vállalatgazdasági és munkaügyi főiskolai szakának tantervi irányelvei - 3. Egyebek
Egyébként is érthetetlen hogyan lehet a javaslati részben foglaltakat politikailag és emberileg magyarázni, vagy ha lehet is, akkor hogyan lehet elképzelni az ilyen alapon történő felsőoktatás /vagy talán oktatás/ politika sikerességét. Kétségtelen ugyanis, hogy ez a rész számos valós tényt tartalmaz, de egyrészt nem, vagy hibásan elemzi a tények jelentkezésének okait, másrészt teljesen téves következtetést von le ezekből és igy tarthatatlan megoldásokat javasol. Ilyenek például: "...Az alacsony bérszínvonalnak azonban a feladatrendszertől függetlenül kialakult össaetétel is oka..." /II. rész 4. old./ Ennek pont az ellenkezője igaz. Az összetétel problémái /már ami a minőséget illeti/ túlnyomórészt éppen az alacsony bérszínvonalból fakadnak. Ezért a pénzért pl. kiváló hallgatókat nem lehet az egyetemeken tartani, még kevésbé jó szakembereket behozni. /II. rész 7. old./ u...Azon túl, hogy minden lehetséges módon szorgalmazni kell az átfogó bérrendezést lépéseket kell tennünk a mai lehetőségek jobb kihasználása irányába is ..<," /II. rész 15. old./. És ettől kezdve csak a "lehetőségeimről" esik szó. Kint "helyi normatívák kialakítása, alacsony bérű oktató k alkalmazásának megszüntetése; oktatói és nem oktatói létszám merev elkülönítésének feloldása; ésszerűbb nyugdíjazási gyakorlat kialakítása; stb. Ezek a "lehetőségek" igy önmagukban elfogadhatók lennének, de megoldásként vagy akár részmegoldásként természetesen értelmetlenek, mert nem elemzik a követelményeket és az eredmény a javaslat alapján is enyhén szólva kétes. Határozottan kifogásoljuk, hogy a javaslat a vezető tanárok /docens, egyetemi tanár/ korai nyugdíjazását javasolja. Ha a minisztérium által korábban kialakított káderpolitika megfelelő volt, tehát kiemelkedő tudású oktatókat nevezetek ki vezető tanárrá, akkor a szellemi tőke pazarlását jelentheti csal: a kényszerű korai nyugdíjazás.
