Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája

-6kötelessége megelőzni a bajt. Az uj, korszerű létesitményeket nem oda telepitették, ahol a szellemi kapacitások vannak. Nem lehet igazi önállóságot létrehozni, ha szakmai önállóságot adnak, de gazdaságit nem. A tanszéki, intézeti szinten a szakmai önállóságot hirdetik meg, a kari és egyetemi szint az oktatási és egyéb szempontok központja kell legyen. A törvényben ki kellene mondani, hogy a választásoknál másfélszer annyi jelöltet kell állitani, mint a megválasztandók száma, ez nálunk jól bevált. 0 1 1 é Lajos: Elvileg teljesen egybehangzó az állásfoglalás az eddigi hozzászólások alapján. A bevezető rész az erkölcsi és anyagi támogatásról szól, és a kormányzat kiemelkedő feladatának tekinti ezt, a későbbiekben pedig erró'l már nincs szó. Igy a törvény nem valósitható meg. Ha a törvény ennyire részletekbe megy, állást kellene foglalni a támogatásban is, enélkül nem lehet előre lépni. A Tanszéken egyetértenek azzal, hogy az irányitási hierarchiának szinte kibogozhatatlan utjai vannak és nem a demokratikus irányba visznek. Az egyetemekkel kapcsolatos részben a tervezet előirányozza bizonyos testületek működését, amin mindenki azt ért, amit akar, nem egyértelmű. Pl. a kétlépcsős képzés egészen más testületi rendszert kiván, mint a jelenlegi. Szakértő testület, regionális tanács stb. kihagyható lenne. Hiányzik a tervezet szemléletéből, hogy az oktatás es nevelés a társadalom számára a legfontosabb közép- és hosszutávu beruházást jelent. Egyetértenek azzal, hogy a hallgatók egyetemi idejét munkaviszonyként kezeljék. Sem ennek, sem masnak a gazdasági kihatását nem számították ki. Ugyancsak nincs szó a hallgatóknak ebből eredő kötelezettségeiről sem. Kerékgyártó Györgyné: A PB oktatás- és tudománypolitikai bizottságának vitájából Avar elvtárs több álláspontot ismertetett. A bizottság helyesnek tartotta, hogy a Minisztérium vitára bocsátotta a tervezetet. Szükség van átfogó törvényre az alapvető kérdések szabályozására. A törvény egyik funkciója, hogy a jelenlegi helyzetre adjon szabályozást, másrészt utat nyisson a fejlesztési elképzeléseknek. Ugyancsak erőteljesen hangsúlyozták, hogy a társadalmi tendenciákkal ellentétben a Minisztérium szabályozási tevékenységét kivánják erősiteni. Kevés szerepet ad a tervezet a pedagógusoknak, nem teszi intézményesen lehetővé a "tudós tanár" tipust, megmereviti a jelenlegi strukturát. A felsőoktatás területén nem ad jogi garanciákat az oktatás gyakorlatiasabbá tételéhez. Élesen merült fel a tudományos munka ügye, a tervezet keveset foglalkozik a kutató tevékenységgel. Előrevivő törekvés, hogy a