Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája

iíi -2tanulók anyagi felelősségére vonatkozó szabályozás. Sokan kevésnek látják a pedagógus jogaira, kötelességeire vonatkozó szabályokat, illetve tautológiának minősitik. Vannak, akik ugy látják, hogy minden iskolátipusban megvitatják ugyan a tervezetet, de jó lett volna a sarkallatos kérdéseket a megszövegezés előtt vitatni. A társadalomban széleskörű demokratizálási folyamfet van, a tervezet ezzel ellentétes. Egyenetlen, heterogén a tervezet. Indokoltnak tartják, hogy a hallgatói jogviszony, munkaviszonyba való beszámítást érdemben megvitassák. Nem foglalkozott senki ennek költségvetési, fedezeti oldalával. Sokan helyesnek tartanák, ha a hangzatos kitételek helyett hangsúlyoznák az oktatás tartalmi vonatkozásait és anyagi kihatásait. Szerepelnek konkrét szövegmódosítási inditványok, ezek igen nagy számúak, másrészt többhelyütt ellentmondóak egymásnak. A tervezet tartalmazza, hogy az intézmény maga határoz szabályzataiban működési-szervezeti rendjéről, a végrehajtási utasítástervezet ezt azonban visszavonja, a miniszter jóváhagyásához köti. Egyesek véleménye szerint a tervezet a jelenlegi helyzethez képest visszalépés. Felmerült, miért most aktuális a törvény megalkotása, miért nem várjuk meg a lehetséges korszakhatárt, ami nem most van. A tervezet nem tükrözi az utóbbi idők vitáit, az ifjúsági parlamentek eredményeit. A szakmai-intézményi önállóság kérdését a legkülönbözőbb oldalról boncolgatják, erre nem tér ki bővebb?

1 az eddig elmondottakon tul. Jellemző példaként emiitik, hogy a 39. § megszabja, ki lehet pedagógus, utána rögtön kivételt is teremt. A felvételekkel kapcsolatban meghatározza a tervezet, hogy a felsőoktatási intézmények a gazdái első- és másodfokon, ugyanakkor a miniszternek korlátlan számban felvételi jogot ad. A KISZ Bizottság i^en vaskos, 27 oldalnyi^észrevételt tett. Meg kellene fontolni veleményük szerint önálló közoktatási és felsőoktatási törvény elkészítését. Kétségbe vonják, hogy minden alapvető kérdést tartalmaz a tervezet, nem tárgyalja pl. a közoktatás társadalmi jelentőségét, tudományos műhely jelleget stb. Nem veti fel a diákok problémáit, megoldást sem ad. A művelődéshez, tanuláshoz való állampolgári jog ellen sok minden hat, ezek egy részét a törvény feloldhatná, de tulajdonképpen semmit sem tesz. S e 1 m e c i Lajos: Felmerült, mi az értekezlet célja. Erre vonatkozóan a tervezet bevezető szavai adnak választ: javaslatokat, véleményeket eljuttatni az illetékes osztályra. Feladatunk a vélemények elmondása, ami alapul szolgál az összefoglalt javaslatok kialakításához. B e r e n d T. Iván: Aggályai, véleménye rendkivül nagy mértékben egybeesnek az Írásban közreadott véleményekkel. Alapvető aggálya, hogy valóban szükség van-e a törvény mostani kibocsátására. A válasz egyértelmű nem. Indokát érzi, hiszen 1961-ben