Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája
m. -3született az előző törvény, amely kb. 2 év alatt elavult a bekövetkezett olctatáspolitikai fordulat következtében. Született egy sor rendelkezés az elmúlt közel negyedszázadban, és ez indokolná az általános rendezést. Üdvözölhető a törekvés abból a szempontból, hogy jó értelemben vett pragmatikusabb, gyakorlatibb megközelítésű a tervezet. Újdonság, hogy a pedagógusoknak és hallgatóknak is nagyobb önállóságot kiván adni, társadalmi forrásokat kiván feltárni. Ennek ellenére ugy látja, hogy több okból n8@lszerií a jelen érettségi szintjén a törvény kibocsátása. Egy alaphelyzet hordozza az ellentmondásosságot. Évek óta folytak reform-előkészitések, amelyek leálltak, elhaltak, és most hirtelen a reform-tárgyalások helyére lép egy oktatási törvény, amely lényegében lerögzíti a helyzetet, lényegében reform-helyettesitő, deklarativ törvény lenne. A jelen kereteket feleslegesen merviti meg. Korai lenne, hogy egy félbehagyott folyamat, befejezetlen helyzet "befejezését" törvénybe foglalja. A reform és a törvény kapcsolatát kellene tisztázni, hogy érdemben léphessünk. Ha mégis lesz törvény, nagyon megfontolandónak tartja, hogy a tervezetnek az is komoly fogyatékossága, hogy alapvető evidenciákat is szabályozni kiván, ez eleve jogi képtelenség. Mindent rendszerbe foglalva e^y sor olyan pontot tartalmaz, amely szankcionálhatatlan, csak altalános nyilatkozat marad. Rendkívül sok felesleges elem került a törvénybe. A túlszabályozó törekvés azt a törvény-szellemet képviseli, amely kissé elavult: azt szabad, amit a törvény megenged. Énnél korszerűbb törvény, amely szerint ami nem tilos, az szabad. Ez lényeges koncepcionális különbség. Ebben az esetben sokkal kisebb kört kell szabályozni. Felesüqges olyan paragrafusokat illeszteni a törvénybe, pl. hogy mindazon diákoknak, akiket felvettek, joguk van beiratkozni, a kutató alkalmazhatja kutatási eredményeit. A tanuló kötelességei között szerepel, hogy becsülje társait stb. Ez olyan hibás körbe visz, hogy túlszabályoz, a kötelességek és jogok eleve körülírhatatlan rendszerének leírására próbál vállalkozni. Minél részletesebb a szabályozás, annál nagyobb lesz a joghézagok száma. A felsőoktatásra vonatkozó kérdések: az adott helyzetben valamiféle centralizációs törekvés érthető. Lejátszódott egyfajta leromlás, amely szélsőségesen értelmezett egyetemi demokrácia veszélyeit rejti. Aligha akceptálható azonban, hogy egy átmeneti helyzetet törvénybe foglalva kiván abszolutizálni. A Minisztérium direkt, közvetlen, "vállalati szintű" irányítást kiván erősíteni, olyan szintre visz lépéseket, amelyek indokolatlanok, pl. az egyetemi tanárok kinevezési szintje a tábornokok, miniszterhelyettesek, kiemelt jelentőségű szervek vezetőinek szintjével azonos. Ezzel törvényesítünk egy jelenlegi helyzetet, hogy esetleg nemet mondani csak minisztertanácsi szinten lehet. Szükséges lenne ezeknek a szinteknek nagyobb jogot adni és nagyobb felelősséggel számon kérni.
