Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek

Áio. Néhány sajátosság: Az egyetem többi kollégiumához képest, Törökbálinton csak egy évet töltoncl: el a hallgatók, ami önmagában rejti azt, hogy az egy-egy évek alatt hagyománnyá tehető tevékenységek sem válhatnak azzá, mert nincs meg az átörökítés közege. Líásik fontos jellemző, hogy a kollégium lakói csaknem loo fS-ban elsősök. Ez már önmagában előrevetíti, milyen lehet a diákotthon szerepe az egyetemi életben, hiszen ez a hallgatói réteg még csak ismerkedni kezd az egyetemi élettel, s ez azt is jelenti, hogy legjobb esetben "passzív fogyasztói" az egyetemi életnek, s nem aktív alakitói. Az egyetemi szintű tanulmányi munka teljesítését ráadásul megneheziii a napi két órányi utazás, a szobák berendezése, zsúfoltsága és a tanulószobák hiánya. Pusztán ezeknek a nehézségeknek a leküzdése is óriási energiát köt le, ám ha marad is valamennyi, annak felhasználásához nincsenek meg a közösségi helyiségek s az alapvető technikai felszerelések. A diákotthonban folyó szakmai és közéleti munka a feltételrendszer függvényében Ítélendő meg. Utóbbi két évben több önálló kezdeményezés történt pl. olvasókörök, programok. A szakmai munkát a diákotthon esetében alapvetően a tanulmányi eredmények jelzik. A Pöldes Perenc Kollégium sajátos helyet foglal el az egyetemi életben. A kollégiumban működő Társadalomelméleti Kollégium, valamint az 1934—/S5tanévtől a kollégiumban lakó Körösi Csorna Sándor KISZ-alapszervezot jelentős hatással van a kollégium egészének szakmai-közéleti munkájára. A szakmai munkát segiti az is, hogy a kollégiumban rendszeresen helyet kapnak az egyetem különböző szakklubjainak foglalkozásai is. * A Varga Jenő Kollégiumra legjellemzőbbek talán az általános részben elmondottak. Az igényektől függő konzultációk és az eseti szakmai előadások mellett időnként néhány szakklub rendesvény az, ami említésre méltó. Tanulságos viszont az a tendencia, hogy a kollégiumban szép számmal laknak olyan hallgatók, akik "külső" területeken /szakkollégium, KISS, közművelődés stb./ aktiv szakmai-közéleti munkát végeznek, azonban többségükben a "lakóhelyen" még csak passzív résztvevőnek sem tekinthetők. Ilyen és más okok miatt is a két "nagy" kollégiumnak lényegében e területen /is/ "küzd" a kollégiumi cirn megtartásáért. II. A j::llc^iumi önkormányzat működése , személyi feltételek A kollégiumok irányítása az önkormányzat elvére épül. Innék az elvnek érvényesülését jogszabály, valamint annak alapján alkotott szervezeti és működési szabályzat teszi lehetővé. A kollégiumi élet legfelsőbb irányitója a közgyűlés, melynek egyjogú tagjai a kollégium diákjai, igazgatója és tanárai. Két közgyűlés között a kollégium irányitója a közgyűlés által demokratikusan választott önkormányzati testület /diákbizottság/, mely munkájáért felelős a közgyűlésnek és az egyetem állami vezetésének. V Valójában a Varga Jenő és á Pöldes Perenc Kollégium tartozik c szempontból beszámolónkhoz.