Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek
A jogszabályok igen széleskörű jogosítványokkal ruházzák fel az _önkormányzat testületeit, és természetesen vannak kötelezettségeik is. Ért' ;cc lesük a kötelességek teljesítése Illetve a jogosítványokkal való élés tényében kell, hogy történjem. Mindkét "nagy" kollégiumunkról állitható, hogy a diákbizottságok és a választott /kinevezett/ vezetők nagy erorgiával igyekeznek eleget tenni iráayitási, szervezői, ellenőrző stb. feladataiknak. Ezt az igyekezetet azonban nem mindig kisérte siker. Vagy a diákbizottságok összetétele, vagy a tanárok lelkesedése nem volt mindig megfelelő, do tény, hogy a kollégiumokban csak mintegy 3o-4o fős "magot' 1 sikerült kialakítani a EB körül, többnyire azok baráti köreiből, s ők alkotják valójában a közösséget. Ez a másik oldalt, a jogoeüványok adta lehetőségekkel való élést is meghatározza. Igy pl.a felvételik legbonyoli? tása, különböző programok szervezése néhány lelkes aktiva munkáját d^csé ri, amely a többség ismeretén kivül marad. Tevékenységük elismerése egyetemi szinten viszont - ugy érozzük - nem mindig egyértelmű és kedvezi. A logkisebb egységek, a kollégiumi alapközösségek alakításában, irányításában a fentiekből következően lényegében visszalépés történt a 7o-cs évekhez képest. Gyakorlatilag a normális ogyüttélés szabályait betartandó "emeleti közösségek" léteznek, talán osak a kollégiumi vetélkedőkön és ne hány sportrendezvényen éled fel az "alapközösségi" szellem. Az önkormányzat megvalósulása a Bzemélyi feltételek mellett anyagi-pénz ügyi alapok és lehetőségek kéidéae is. E téren hosszú évok óta a kollégiumok szinte mostoha körülmények között szervezik programjaikat. Viszonylakevés az olyan ötlet, kezdeményezés, amelyet manapság pénzügyi fedezet nélkül meg lehet valósitani. Ennek kövotkeztében is a szárazabb, fornálit önkormányzati feladatok teljesítése dominál, pénz nélkül az a kevés energia is "elszáll" a mindennapi életben, amit hasznos és élvezetes, közöcsé' formáló programok szervezésére fordíthatnánk. /E kérdésre a közművelődés kapcsán még visszatérünk./ A kollégiumokban választott igazgatók és nevelőtanárok dolgoznak - ki" jvi. Törökbálinton, ahol kinevezéssel kapják e funkciókat s az egyetemi hagyományoknak megfelelően fiatal oktatók másod- harmad állásban vállalják feladatokat. Jelenleg az igazgatók mellett Törökbálinton 2, a Varga Jenő Kollégiumban 3, a^Földes Ferenc Kollégiumban 1, a Rajk László Szakkollégiumban szintén 3 neve lőtanár dolgozik. A TEK-ben az igazgató mellett nincs nevelőtanár. ;Néhány oktatótól eltekintve általában rövid ideig / ~ - évig/ látnak el nevelőtanári funkciót, s ez a tény önmagában is rávilágít sajátos helyzetekre. Egyik oldalról alapvetően szociális okokból vállalnak kollégiumi munkát, amely az egyetem részéről igen jelentős regitség pályakezdő, lakással nem rendelkező fiatal szánára /de nem végec megoldást jelentő segítség/, másik oldalról relatíve csekély anyagi éc er kölcsi elismerés és siker koronázza tevékenységüket. /Különösen nehéz a törökbálinti tanárok he.lyzote./ Egyrészt vannak, akik bizonyos fanatizmussal felruházva több éven keresztül dolgoznak, másrészt vannak, akikről kiderül, hogy nem érdemesek nevelői munkára, nem érzik magukénak ezt a tevékenységet. Utóbbi években próbálkoztunk az un. seniori rendszer leve zoté sével, amely a szakkollégiumon kivül csekély eredményi hozott. Dominált a szociális jelleg, az elhelyezés lehetősége, ós nem jelentet 4" "al, nágos húzóerőt a későbbi nevelőtanári poszt elérése.
