Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek

>149 1 -Kollégiumaink szaknai tevékenysége három szintbe sorolható: a./ a kötelező tanulmányokat ösztönző, segítő, crősitő tevékenységek pl. konzultációk, vizsgára való felkészülés segitese, spontán együtt tanuló körök kialakulása b./ a kiegészitő, részletező, elmélyitő foglalkozások, amelyek speciális érdeklődést is kielégítenek pl. szakmai előadások, szakklubok rendezvényei, tanulmányi versenyek rendezése c./ önálló anyagot feldolgozó, a tárgyak rendszerét kiegészitő, a kötelező tárgyakat más tématerületekkel összekapcsoló és adott téma önálló, részletes, elmélyült elemző feldolgozását végző tevékenység. Több év óta egyöntetű vélemény, hogy a harmadik szint elérése, tömegessé válásának nincs realitása a szakkollégiumokon kivül. Jellemző, hogy a törökbálinti, a Kinizsi u-i és a Ráday u-i kollégiumokban az alsó szint folyamatos léte mellett az előadások és klubtevékenységek évről-évre hullámzó szinten alakulnak, de alapvető pozitiv vagy negativ "szélsőségek" ritkán adódtak Ennek magyarázata a fentebb emiitett "kiválasztódási" folyamaton kivül az egyes évfolyamok eltérő szintű érdeklődése, tanulmányi szintje és kialakult közösségi ereje, másik oldalról pedig az egyetemi tanszékel:, tanárok, nevelőtanárok kapcsolata a kollégiumokkal. Itt kell megjegyeznünk, hogy az 198o. évi határozatok és óhajok egyik fontos eleme, a szakok szerinti elhelyezés egy nagyon egyszerű és természetes hallgatói felfogáson és igényen, valamint bizonyos objektív lehetőségeken /szobák száma, fiu-lány arány, külföldiek érdekei stb./ hiusult meg. Sőt az utóbbi tényezők még az évfolyamok "tiszta" elhelyezkedési rendjét is megbontotta. így a kollégiumok szakmai irányítása, az érdeklődés felkeltése, a szervezés nem történhet /a jövőben sem/ abszolút "hierarchikus" alapon. Az ebből adódó következményeket mind a kollégiumi önkormányzat, mind pedig az egyetemi tanszéki, kari hozzáállás, segítés szempontjából figyelemb kell venni. Az 1930. áprilisi KISZ Küldöttértekezlet, valamint a májusi Egyetemi Tanács PB határozatai közül az operativ jellegű feladatokat megoldottuk. így pl. erősödött a KISZ anyagi támogatása a kollégiumi rendezvények szervezésében, uj felvételi rendszert vezettünk be, módositottuk a DB választási szisztémákat .lényegesen javult a Gazdasági Igazgatóság operativ fenntartó és beszerző tevékenysége, rendszeressé vált a felsőbb kollégiumi szervekkel való kapcsolattartás stb. Az általános, elvi jellegű határozatok teljesítése viszont ké sedelmes. Nem működött Tanácsadó Testület az elsős kollégium segítésére, a KI3Z sem foglalkozott az alapközösségi kollégiumi nevelőmunka felülvizsgálatával, a pártszervezetek és az állami vezetés ftem tudott előrelépni a névre szóló megbízatások területén, amelyek révén "külső" segítséget kapnának a kollégiumok stb. A kollégiumok egész szakmai-nevelő tevékenységében a végzett munka színvonala, és a szinvor.altól való előbbre történő elmozdulás a fontos, az elnevezés és a forma másodlagos. A helyi adottságokhoz és viszonyokhoz leginkább igazodó olyan formát és módszert kell kialakítani, amely a minél szélesebb körű részvételt és magasabb szinvonalat biztosit. Ezért is van nagy jelentősége a kollégiumi hagyományoknak, amelyek kisebb sikerekkel ugyan, de a "nagy" kollégiumokban is kialakultak, különösen az évfolyam-váltásokat követő időszakokban. Ezekhez a változásokhoz pl. a diákbizottságok munkáját, a választási időpontot stb. igyekeztünk hozzáidomitani.