Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek

növekvő szociális igényektől, csak részben tudtak megfelelni a demokrati­kusabb működést sürgető elvárásoknak." E megállapítás általánosságban is - azt hisszük - teljes mértékben igaz egyetemünk kollégiumi feltételeire és tevékenységére is. Az elmúlt 4 év alapvető változásai közül már itt a bevezetőben kell emlí­tést tennünk néhányról: 19S1. áprilisában a .Makarenko utcai I.'.ező Imre Kollégium és a Veres Pálné u-i Kollégium nem szakkollégista hallgatói átköltöztek a felújított Ráday u-i Földes Ferenc Kollégiumba. 19S1. szeptemberétől a Rajk László Szakkollégium a Veres Pálné u-i épületből a Makarenko u-i épületbe költözött át. Egyidejűleg egy uj szakkollégium, a Társadalomelméleti Kollé­gium kezdte meg működését a Ráday u-i épületben. A férőhely-csökkenést vala­melyest kárpótolta a BI.S Vári Kollégiumának rendelkezésünkre bocsájtott épü­letrész, majd az előbb csökkenő törökbálinti diákotthoni férőhelyeknek az az elmúlt 2 évben növekedése. így az 1980. évi 800 fős hallgatói létszám az 1984/85-ös tanévben 980-ra emelkedett. Ezek a változások jelentősen befolyá­solták a kollégiumi feltételeket és tartalmi tevékenységeket. I. A kollégium helye az egyetemi életben, szakmai-közéleti r.unka Néhány szélsőséges véleménnyel ellentétben leszögezhető, hogy a kollégium a fenntartó ere;ete m szerve rész e, annak oktatási-nevelési és szociális in­tézménye, elsősorban a bentlakásos ellátásra szoruló és arra érdemes hall­gatók számára. A kollégium alapvető feladat a, hogy megfelelő lakhatási, tanu­lási, művelődési, testedzési és szórakozási feltételeket teremtsen a hallgatók számára, különös gondot fordit a hátrányos helyzetű diákokra..Továbbá, az egyetem tevékenységéhez kapcsolódva, azt kiegészítve részt vesz az értelmi­ségképzésben, ehhez tudatosan felhasználja az együttélés adta lehetőségeket, ápolja és a mai társadalmi követelményeknek megfelelően fejleszti a kollégiu­mok szakmai és kulturális hagyományait, figyelmet fordit a kiemelkedő tehet­ségekre, demokratikus önkormányzatra épülő irányítási rendszerével is fel­készít a közéleti szereplésre, kialakítja az ehhez szükséges igényeket és készségeket. Esek a feladatok természetesen kollégiumainkra is vonatkoznak. A teljesítés feltételei és módjai azonban igen erősen differenciáltak . Abból kell kiin­dulnunk, hogy a kb. 970-980 kollégiumban élő hallgatók kb. 2o-3o ,'S-a mozgó­sítható aktiv szakmai-közéleti tevékenységre, ami megfelel kb. az országos átlagnak. Ha figyelembe vesszük, hogy a kollégiumokban a külföldiek száma közel 2oo, a törökbálinti 19o hallgató sajátos körülményeit, valamint a két szakkollégium 12o tagját, akkor ennek függvényében kell megítélni a "maradék" zöm szakmai-közéleti tevékenységét, az említett általános célok és feladatok megvalósulását. Valóság, hogy egyik oldalon a szakkollégiumok magas színvonalú szakmai-tanul­mányi munkája kiemelkedik, másik oldalon pedig amennyiben ezt pozitívumnak tekinthetjük, a kulturális és sport rendezvények jelentik a közösségformáló elemeket inkább. Természetesen szakkollégiumaink utóbbi területen is - ta­pasztalataink szerint - többet tudnak nyújtani. Ugyanakkor éppen a Társada­lomelméleti Kollégium megalakulása bizonyítja, hogy van bizonyos kiválasztó­dás szakmai szempontból a hallgatók körében, az "aktivitási" részarány nö­velésének lehetősége adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom