Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása

- 2 emberek éa végzett hallgatók is résztvettek;alapján egyértelműen levonható az a következtet ás, hogy az elsült évtizedben a szakon folyó képzés jelentősén fejlődött éo e.z egészében pozitívan Ítélhető meg. I- A képzési cél éa a tantervi szerkezet Az 1948-ban alapított Llagyar Közgazdaságtudományi Egyetemen a képzés struktúráját az ágazati szakosítás jellemezte. Az ipar szak olyan tantárgyi szerkezettel jött létre, amelynek alapvotő jellemzői, miközben az elemek tartalma lényegesen átalakult, az alap- és szakképzés rendszerében ma is dominánsan ér\ nyesülnek. Az egymást követő reformok és tantervi módosítások elsősorban a következő vonatkozásokban eredményeztek érdemi változásokat: A hatvanas évek végén bevezettük a szakszemináriumokat, amelyek némi késéssel, a diplomamunkák előkészítésének is keretévé váltak, a nemcsak a szakképzést, hanem az értelmiségi nevelŐ3t is hatékonyan szolgálták. A hetvenes évek első felében az alap- és a szakképzés egységének fenntartása mellett differenciálódás ment végbe a szakon bolül a funkcionális képzés irányába. Három szakágazat - a tervező-elemző, - a szervező, - a piackutató, piacszervező /marketing/ jött létre, amelyek közül a hallgatóknak választani kellett. A hetvenes évek második felében végrehajtott reformot az alapképzés erősítése mellett szintén a funkcionális szakosodás izmosodása jellemezte. A be Iker erác edeimi szakot áruforgalmi szakká alakították azzal a céllal, hogy a termelő vállalatok áruforgalmi területeire is elsősorban itt