Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása
-loAz oktatás szakmai strukturája, szakositása Képzéskorszerüsitésíink további lényeges feladata az oktatás szakmai struktúrájának a társadalmi igényekkel összehangolt fejlesztése. A népgazdaság különböző területeinek közgazdász ellátottsága, és az erre vonatkozó OT tervszámok, az Egyetemre befutó pályázatok, valamint a végzett hallgatóink elhelyezkedésére vonatkozó információink és a gyakorlatban dolgozó közgazdászokkal folytatott beszélgetések alapján megállapíthatjuk az alábbiakat: a/ Az egyetemi szintű közgazdász képzés jelenlegi volumene hosszabb távon összhangban áll a népgazdaság igényeivel. Az Egyetemünkön és Pécsen évente diplomázó 5oo nappali hallgató elhelyezése biztosítottnak látszik. Ez nemzetközi összehasonlitásban sem tekinthető túlzottnak, sőt ez az arány az összes egyetemi hallgatókon belül nálunk alacsonyabb, mint a fejlett európai országok többségében. Az egyetemi felvételi létszámot tehát nem szükséges csökkenten i. A rekonstrukció megvalósítása után növelhetnek tartjuk - költségtérítéssel - a külföldi hallgatói létszámot. b/ Az egyetemi közgazdasági képzés intézményi struktúráját /MKKE, Pécs/ kialakultnak tekintjük. A korszerű képzés anyagi és személyi feltételei adottak, illetve az MKKE rekonstrukciójával megvalósulnak. Az egyetemi képzés további decentrarlizálása a képzés színvonalát veszélyeztetné, az erőket szétforgácsolná. c/ Az elkövetkező időszakban várhatóan folytatódik a közgazdasági szakember-igényekben már az elmúlt években is egyértelműen megfigyelhető eltolódás és differenciálódás. Mind alacsonyabb azon végzett hallgatók aránya, akik az egyetem elvégzése után közvetlenül kerülnek az irányitó apparátusba, a tudományos és felsőoktatási intézményekbe. Ennek oka egyrészt, hogy ezen szféra mennyiségi fejlesztése befejeződött, másrészt
