Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982
1981. december 17. - 1. Beszámoló az állami káder- és személyzeti munkáról. Az 1976. évi PB-határozat teljesítése - 2 Az egyetemi ifjúsági parlament tapasztalatai
- 3 Cí A javaslatok tárgyszerű vitáját abban a szellemben kell folytatni, hogy erősitsük a hallgatók között azoknak a táborát, akik tenni akarnak az oktatás minőségi szinvonalának emeléséért, akik az eddigi törekvések értékeinek megtartásával a józan realitásokat is figyelembe véve kivánjuk a marxista közgazdászképzést megreformálni. Ennek érdekében az oktatók-hallgatók párbeszédét gyakrabban kell folytatni, s szélesebb hallgatói rétegek véleményét kell bekapcsolni. A hallgatói érdekvédelemről tárgyalva megjelent a KISZ mellett működ ő, önálló érdekvédelmi szervezetre vonatkozo Javasíat' 'is. Az ELTE Bölcsész-karáról származott javaslatot néhány . hallgatónk terjesztette elő és a vitában hevesen támogatta. A KISZ Bizottság elvi állásfoglalása elvetette ezt a tervet, sajnos azonban, egy elfogadható, rérzletesen kimunkált javaslat nem született. A pontos és objektiv tájékoztatás kedvéért le kell szögeznünk, hogy a szekció-vitában a hozzászólók nagy többsége érvelve-vitatkozva kiállt a KIS Z-t erősitő javaslatok mellett, s a plenáris ülésen született állásfoglalás is ezt tartalmazta, fi témában örömmel tapasztaltuk, hogy a "frakció-szerüen szereplő hallgatókkal szemben felkészülten, összehangoltan érvelt a / hallgatói párttagok, KISZ vezetők egy csoportja, főleg az Ált. karról. Az esti órákban ismertették a Bölcsészkaron kezdeményezett békedemonstrációra vonatkozó felhivást is. Az ifjúsági parlament csatlakozott a demonstrációhoz, s annak egyetemi szervezését a KISZ Bizottságra bizta. Mig ez a döntés megszületett, éles vita alakult ki a "pacifizmus" belső tartalmáról, a spontán "lelkiismereti alapú" szervezés veszélyéről. A szintén szervezetten jelenlévő kezdeményezőkkel szemben higgadtan, okosan érveltek fiataljaink amellett, hogy az elsőrangúan politikai jellegű kérdésben a KISZ-szervezetre kell bizni a szervezést. A politikai jellegű vitákban nem elhanyagolható közös mozzanat volt a demokráci a, a szabadsá g egyoldalú, torz értelmezése a hallgatók egy csoportja részéről. Eszerint a demokrácia^csak akkor valódi, ha lehetővé teszi az egyén teljes szabadságát és spontán önállóságát; ha a kis-közösségeknek megvan az önálló választási- és döntési szabadsága; ha az "alulról" jött kezdeményezések, javaslatok a maguk teljességében "törvényerőre" emelkednek, ha a vezető szervek "kiszólniják" ezeket a csoportokat, az ellenőrzés e csoportok joga. A vitatkozók ezen csoportját az sem zavarta, hogy megbizás nélkül "sajátitották" ki maguknak ':'a hallgatói" - tehát általános - érdeket- és véleményt, s szűk körben született javaslataikról nem ismerték a hallgatók szélesebb rétegeinek véleményét, vagy esetleg többségében éppen elutasitó véleményekkel találkoztak. A tanulságok nem csupán a marxista tárgyak oktatására vonatkoztathatók. Ténylegesen érdemben kell foglalkozni a tárgyilagos, tényekkel alátámasztott hallgatói véleményekkel és ha intézkedések történnek, nem árt hivatkozni a kezdeményezésekre. De a hallgatók körében tapasztalható manipulációt le kell szerelni és vissza kell utasitani.
