Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982
1981. december 17. - 1. Beszámoló az állami káder- és személyzeti munkáról. Az 1976. évi PB-határozat teljesítése - 2 Az egyetemi ifjúsági parlament tapasztalatai
- 2 Az egyetemi ifjúsági parlament a hatáskörébe tartozó kérdéseket mind megtárgyalta, s összességében valamennyi döntése megfelelt a követelményeknek. Elfogadták a rektori beszámolót, módositották, kiegészitették az intézkedési terv-javaslatot. Alapvetően megfelelő összetételben választották meg az ágazati parlamenten képviselő 10 fős delegációt is. Több érdemi javaslat hangzott el a Pol.Biz. "felsőoktatási" határozatának egyetemi végrehajtására született "Feladattervével kapcsolatban is. A vitában 60 hallgató, 12 oktató s néhány vendég hozzászóló vett részt. Az arányokat megfelelőnek tekinthetjük. A szakmai jellegű értékelést az állami vezetés megtette. Összefoglalóan egyetérthetünk abban legösszefogottabb vita konstruktív egyetértés a szociális kérdésekről alakult ki, mind a szekcióban, mind a plenáris ülésen. Az ösztöndij-elosztás uj rendjére vonatkozó javaslatok széles hallgatói közvéleményre tá maszkodtak, s az egyetemi beleszólás lehetőségét is növelnék. Az oktatási szekció vitája nagyrézst a nem közvetlenül idetartozó -Periszpók 3. - számában foglaltakhoz kapcsolódott. Erről - a késői megjelenés miatt - csak szük kör tudott érdemi vitát folytatni. Véleményünk szerint a vita alapján is mefc kell gyorsítani a képzéskorszerüsitési koncepció kidolgozását, a hallgatóknak szorosabban kell kapcsolódni ehhez a folyamathoz, és konkrétabban meg kell jelölni: a kidolgozott, "eklektikus" koncepció mely elemei hasznosíthatók, s melyek "lódnak ki" a Pol. Biz. határozat nyomán született egyetemi tanácsi- pártbizottság által javasolt irányelvekből, melyek azok, amelyek realitása nagyon alacsony foku... Az oktatás kérdéseiben az értelmes, többet-jobbat akarás és a javitó szándékú kritika keveredett a megalapozatlan vagdalkózás jellegű felvetésekkel. A döntések többsége azonban a józan kritika szellemében fogant. Az érdekvédelmi szekció munkáját a többféle javaslat eleve hátrányosan befolyásolta. A józan többség azonban a realitások talaján a KISZ érdekvédelmi funkciójának erősítését sürgette. Figyelemre méltó javaslatok és kezdeményezések születtek az oktatók tevékenységének hallgatói véleményezésére, reméljük, az Ált. kari kísérletek értékelhető eredményeket is hoznak. A munkában három kérdés körül bontakozott ki politikai jellegű polémia. A képzéskorszerüsités koncepciójáról megjelent dokumentum a "teljes szabadság" elvére alapozva "teljes egyetemi autonómiát" javasol, a "szabad tanár-választás" mellett, a hallgatók nagy tantárgyi- tananyag-választási lehetőségét szorgalmazza. A javaslatok politikai-ideológiai jellegű ellentmondásokat, veszélyeket is tartalmaznak /a tananyagok között a marxizmus háttérbe szorítása a polgári elméletek mellett, ° zamue lelg nideológia tárgyakra vonatkozó koncepció, a "teljesitmény-elv" abszolutizálása, az "elit" társadalmi vezetőszerepének favorizálása, stb./ A tanítás módjára, s a finanszírozás rendjére vonatkozó ötletek is - bár figyelemre méltóak - sok szempontból eklektikusak és a mai magyar lehetőségekhez s a közgazdászképzés eddigi hagyományaihoz sem nagyon kapcsolódnak.
