Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek

- 4 szerünket a jelenlegi alapstruktúrából kiindulva érdemes továbbfejleszteni. Javasolta, hogy amennyiben a fő irány bevezetésre kerülne, egyértelműen érvényesíteni kell a szelekciót és az alternációt is. Felhivta a figyelmet, hogy az egész anyag abból indul ki, hogy ma mit tudunk nyújtani. Jobban tekintetbe kellene venni, hogy milyen szükségletek merülnek fel. A részletesebb irányzatok kimunkálásánál arra is ki kell térni, hogy a különböző funkciók, a különböző területek ellátása milyen ismeret strukturát igényel és ezt össze kell hangolni az adott lehetőségekkel. Érdeklődött, hogy az egyetemi képzettségű közgazdászoknál a szakosítás milyen terjedelmű; valamint van-e annyi emberre szükság, mint ahányat az Egyetem képez? A kétlépcsős változattal kapcsolatban elmondta, hogy nehéz állást foglalni. Ezt a témát az esti, levelezőképzés keretében kellene tárgyalni; a nappali képzésben maradna egy egységes képzési rendszer. Szabó Kálmán kifejtette, hogy ahhoz, hogy a témában állást tudjon foglalni, részt kellene vennie a bizottság munkájában. Nézete szerint a vállalatok rövid távra gondolkodnak, éppen ezért nem tanácsos a helyzetet ebből a szempontból vizsgálni. Problémának tartja, hogy miként lehetne ennyi tantárgyat komplex módon négy év alatt praktikus képzésre ráállitani? Ezt egyrészt a tanári kar sem birná, másrészt pedig a kormánytól sem várható el, hogy a 4-5 éves képzésre még 2 éves képzést rátegyen. Véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a gimnáziumokban már két nyelvet tanitanának és akkor nem lenne szükség az Egyetemen ilyen speciális nyelvoktatásra. Tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az Agitációs Propaganda Bizottság elé most kerül egy, a marxizmus képzéssel foglalkozó javaslat, melynek lényege, hogy minden egyetemen egy évig általános marxizmus elméletet tanítanának és utána egy olyan speciális tárgyat, ami az illető profiljához kapcsolódik. Mindez várhatóan 6 év múlva kerül bevezetésre. Beszélt arról is, hogy az Egyetemnek már hosszú évek óta problémája, hogy nem tudott igazán Mosódni. Ezt példázza az is, hogy talán csak a közlekedési és az ag' o. tanszék nem oktat másik karon. Hangsúlyozta, általános képzéssel nem lehet elérni, hogy a végzett hallgató a későbbi évek során is versenyképes legyen. Mivel a diákok különböző karakterűek, szükségesnek tartaná a csoportos foglalkozások bevezetését, amely szintén bizonyos fajta szakosodást jelentene. Végül felhivta a figyelmet, hogy az alap kérdéseket is végig kellene gondolni, hogy miféle alternatívák lehetségesek? Biztosan kellene tudni, hogy milyen lehetőségek vannak az előremenetelre, nehogy a főiskolák szük látókörű nézetei befolyásolják az Egyetemet. Csizmadia Ernő ismételten felhivta a figyelmet, hogy abban kell állást foglalni a fő iránnyal kapcsolatosan, hogy egy ilyen tipusu képzéssel mire jutna az Egyetem? Tehát nem abban kell dönteni, hogy ezt fogják-e bevezetni, hanem meg kell vizsgálni azt, hogy mi a lényege a két változatnak. A továbbképzés rendszerét csak akkor lehet kidolgozni, ha meglesz az alapképzés rendszere. Szarvas László közölte, hogy a PB fő vonalakban előirta a felsőoktatás fejlesztésének irányelveit és ugyanakkor felhivja a figyelmet a Minisztérium és az Egyetem kölcsönös együttműködésére is. Viszont