Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek

- b nincs mód a Minisztérium által meghatározott irányzathoz alkalmazkodni, mivel a Minisztérium is ugyanabban a helyzetben van, mint az Egyetem. Ennek következtében el lehet érni, hogy az Egyetemi Tanács állásfoglalása a későbbiek során alkotó eleme legyen egy koncepcionális felsőoktatási fejlesztési elképzelésnek. Az Egyetem fejlesztési terveinél elsősorban a SEgát erőkre kell támaszkodni, a meglévő helyzetismeretre és az ebből következő elképzelésekre. Sok problémát okoz, hogy a különböző bizottságokban már eddig is felszinre került javaslatok hozzáilleszthetőek-e a különböző elképzelésekhez? Tisztázni kellene, hogy a mostani elképzelések milyen konkrét megbízásokat adnak a bizottságoknak; ugyanakkor nem ártana tudni, hogy kik vezetik a különböző bizottságokat, kik vesznek részt benne? Javaslatokat kellene késziteni a különböző kombinációkra, vagy azok együttes alkalmazására - nem elégséges csupán a főbb oktatási formára figyelni. 1983. januárjára el kell késziteni komplex fejlesztési tervünket. Kérte a Tanácsot, hogy ilyen értelemben támogassa, illetve bővitse a kérdések kidolgozásának javaslatait. C s á k y Csaba hiányolta, hogy a Minisztérium részéről nincs meg az optimális menedzselés; igy az Egyetem rákényszerült arra, hogy saját maga fogjon neki egy koncepció kidolgozásának. A Minisztérium Közgazdasági Szakbizottsága sem adott irányelveket, viszont azt sem lehet mondani, hogy nincs szükség a képzési rendszer fejlesztésére. Márcsak azért sem, mivel a körülmények, a feltételek állandóan változnak. Arról kellene dön tést hozni, hogy kidolgozzák-e az Egyetemen a képzés fejlesztési tervet? A képzés fejlesztési munkának megitélése szerint az az első csomópontja, hogy a képzési rendszer koncepcionális alternatíváin kell elgondolkozni, és ha ebből kialakul valami, akkor lehet a további feladatokról beszélni mint például a tantervi strulctura, az oktatás szervezés, szervezeti formák. Hangsúlyozta, hogy csak olyat szabad az Egyetemen kidolgozni, amely ben az Egyetemi Tanácsnak megvan az egyetértése. Véleménye szerint a fő fejlesztési irány egy kevésbé szakosodott irány kell hogy legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbképzés nem hagyható ki a koncepciós szakaszból sem. A közgazdász képzést külön kell venni. Szerinte ellentmondás van a kevésbé szakosodott irány ós a kétfokozat között. Bár erre az igény megvan, de kérdés, hogy az Egyetem elbir-e két, egymástól nagyon különböző dolgot. Megitélése szerint egy nappali tagozatos tovább képzés más lenne, mint a kiegészitő szaki ezáltal egy uj minőségű közgazdász jönne létre. Megjelenhet egy uj változat is, a más egyetemekkel való együttes képzés. Fontosnak tartja, hogy az Egyetemi Tanács az egyetemi képzés fejlesztését tekintse a maga ügyének. Végül megkérdezte, hogy az Egyetemi Tanács felhatalmazza-e a vezetést arra, hogy ilyen vonatkozásban is szülessenek döntések? Csizmadia Ernő javasolta egy valamennyi hallgató számára azonos strukturáju képzés koncepciójának és részletesebb tervének a kidolgoztatását. Kérdést intézett a jelenlevőkhöz, hogy felhatalmazza-e az Egyetemi Tanács a vezetőséget arra, hogy ezt kidolgozzák és a későbbiek során beterjesszék? Közölte, hogy a két minisztérium létrehozott egy bizottságot ós ez a bizottság jelentést fog késziteni. Amennyiben az Egyetemi Tanács igényt tart rá, ennek a bizottságnak az előterjesztését be fogják hozni az Egyetemi Tanács elé. Ezt a javaslatot a megjelentek elfogadták.