Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek

C sizmadia Ernő, az ülés elnöke, köszöntötte a résztvevőket. Ismertette az első napirendi pontot: a képzési rendszer továbbfejlesztése az Egyetemen. Ezzel kapcsolatban kért állásfoglalást, hogy folytassák-e a munkát a mellékelt anyag első részében foglaltaknak megfelelően. E szerint valamennyi hallgató számára azonos sulyu négyéves képzés túlnyomó részét kitevő alapképzés mellett szakosításra csak az utolsó félévekben kerülne sor, önkéntes választhatóság alapján. Ez a mai helyzethez képest gyökeres eltérés lenne; megszűnne az első év utáni szakositás. Amennyiben ezt az elképzelést az Egyetemi Tanács támogatja, akkor döntésre kellene előkészíteni a tananyagot. Mindezek alapján az 1982-83-as tanévben bizottságokat hoznának létre, amelyek pontosan megegyeznének az ismeretanyagokban, hiszen ezek alapján lehet konkrét tantervet késziteni Ennek folytatásaként kell létrehozni azokat a bizottságokat, amelyek meg mondanák azt, hogy tulajdonképpen hogyan nézzenek ki az egyes tanterv csoportok, mint például a pénzügyi szakositás, az iparszakositás, stb. Ugyanakkor nem zárják ki például a közgazdász szakfordítói, vagy elméleti tipusu szak meghirdetésének a lehetőségét. Ezt a részt kell döntésre előkészíteni a következő tanévben, illetve legkésőbb 1983. végéig. A tanterv ugyanakkor szükségessé tenné annak a kérdésnek a tisztázását, hogy miként helyezkedjék el a 3zakgyakorlat, a nyelvképzés. Éppen ezért 1983-ban össze kellene ülni a megfelelő fórumokkal, mint a pártszervek é3 egyéb egyetemi szervek, mivel ezt csak ilyen módon lehet lebonyolítani. így tehát az Egyetemnek 1983. végére lenne a képzés korszerűsítésére egy elfogadott terve, ami a központi koncepciókkal is összhangban van Ezt követően 1984-85-ben már ennek az irányelvnek megfelelően tij képzés kezdődne. A képzési rendszer továbbfejlesztésének másik fő iránya az előterjesztésben ismertetett kétlépcsős képzés, melyet 1982-83-ban lehetne elkezdeni. Külkereskedelmi viszonylatban megvalósítható lenne a Külkereskedelmi Főiskolával egybeépített kétlépcsős képzés; ugyanakkor növekedne a főiskolák szervezeti önállósága. Aruviszonylatban is elkezdhető lenne ez a képzési rendszer, amennyiben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hajlandóságot mutat erre; a Pénzügyi és Számviteli Főiskola agrár szakán szintén meg lehetne oldani az egymásra épitett közgazdász képzést. Mindezek után ebben a két fő irányban kellene állást foglalni a megjelenteknek, illetve ezeket a kérdéseket döntésre kellene előkésziteni. Tóth Tamás az iránt érdeklődött, hogy a nyelvigényes szakmák vonatkozásában miként lehetne megoldani a fokozottabb nyelvoktatást és kik tartanák a többlet órákat. C sizmadia Ernő leszögezte, hogy a nyelvoktatás nem lehet alacsonyabb szintű annál, mint amit a rendeletek tartalmaznak, amelyet mindenki számára biztositani kell. Javasolta egy nyelvi képzéssel foglalkozó bizottság létrehozását, amely 1983. végére egy konkrét elképzel jelentkezne. I i má r János több kérdésre kért választ: például, mivel a négyéves általános képzés végén a hallgatók valamilyen alternativ szakosítást kapnak, mi lesz a diplomájukban - általános közgazdász, vagy szakközgazdász; mi a szakközgazdász képzés feladata; valamint a kétfokozatú képzés mennyiben különbözik attól, hogy a főiskolán végzettek továbbtanulhatnak az Egyetemen bizonyos feltételek mellett? Csizmadia Ernő válaszában elmondta, hogy az oklevélben az "okleveles közgazdász" kifejezés fog szerepelni, azt viszont vita tárgyává