Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982
1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek
Jkt - 2 kell termi, hogy benne legyen-e az oklevélben, hogy iparszakos, vagy Külkereskedelmi szakos közgazdász. Kijelentette, hogy a kétlépcsős változatnál is arról van szó, hogy nagyon körülhatároltan meg kell mondani azt, hogy a Külkereskedelmi Főiskolán végzett hallgató milyen követelményeknek tesz eleget. Azok a főiskolások, akik nem tanulnak tovább az Egyetemen, közgazdász oklevelet szereznek. Ezzel kapcsolatban előreláthatólag 1984ben ki kell dolgoztatni egy úgynevezett kiegészitő képzés koncepcióját. Ide kapcsolódva ugyanakkor a főiskolák felvetették, hogy az Egyetemnek egy olyan kiegészitő képzést kellene ezeknek az üzemgazdászoknak nyújtania, amely nem szakosítja őket tovább például agrárszakra, hanem egy általános tipusu kiegészitő képzőst jelent mindenki számára. Mindezt azonban véleménye szerint egy következő bizottsági ülésen kellene részletesen megbeszélni. Szép Jenő hozzászólalásában felvetette, hogy akár az egységes képzés, akár pedig a kétlépcsős képzés kerül bevezetésre, miként illeszkedik bele mindez az ELTE elképzelésébe, amely közös szakokat akar létesíteni. Felhivta a figyelmet, hogy egy olyan kis létszámú társaságnak, amely erősen módszertani, számítástechnikai képzést kap, nem hagyható ki 1-2 év komolyabb képzés nélkül; valamint aki komolyabb számítástechnikai képzést akar nyerni, annak nem lehet az érettségi után kihagyással kezdeni. Kérdése szerint, hogyan próbálják ezt a problémát ebben a koncepcióban realizálni? Csizmadia Ernő válaszában elmondta, hogy az ELTE-vel létrejött egy bizottság, amely a felvetett témában megteszi a javaslatokat és akkor lehet ebben a kérdésben dönteni. Ami pedig a hazai matematika közgazdász ügyet illeti, szintén egy bizottság létrehozását javasolta, amely ezzel kapcsolatban előterjesztést fog tenni. Bernát Tivadar elmondta, hogy tudomása szerint a kétlépcsős képzés kimunkálása során szóba került egy másik változat is. Ez abból indult ki> hogy az Egyetemen az alapképzés során a hallgatók jelentős része nem felel meg az egyetemi képzés követelményeinek. Ennek következtében felvetődött, hogy ez a csoport átmehetne a főiskolára, ahol tanulmányait sokkal jobb eredménnyel fejezhetné be. Érdeklődött, hogy a képzés korszerűsítés keretében az Egyetem miért mondott le erről a számára is fontos lehetőségről? Csizmadia Ernő közölte, hogy ezzel a témával a későbbiek folyamán lehet foglalkozni, pillanatnyilag a fő iránnyal kapcsolatosan várjár az állásfoglalásokat, javaslatokat, véleményeket. B e r e n d Iván kijelentette, hogy az anyag alapján jelenleg nemigen tud állást foglalni; a mellékelt anyaggal kapcsolatban azonban több probléma is felmerült benne. így például, hogy egyetemi reformot lehet-e előzetes központi döntések nélkül, az egyes intézményekből kiindulva tervezni? Véleménye szerint több kérdés általános megoldást igényelne. Nem lenne az sem szerencsés megoldás, ha az üzemgazdászok számára az Egyebemen valamilyen általános továbbképzést nyújtanának. Ez a képzési forrna megitélése szerint egyedülálló lenne a világon, amelynek értelmében egy praktikus szakmai kiképzés után foglalkoznának az elmélettel. Ebből a
