Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1979. november 26. - 1. A Komplex államvizsga tapasztalatai, feladatok - 2. A doktori szabályzat egyes pontjainak módosítása - 3. A könyvtár fejlesztési koncepciója - 4. Egyéb - Emlékplakett Jose Fernandez és felesége részére - KK fejlesztési alap módosítására felhatalmazás
Végeredményben arra a következtetésre juthatunk, hogy tanszókeink a komplexitás érvényesítése érdekében tettek lépéseket, de a komplex államvizsgáról szélé elvi iránymutatás, valamint az államvizsga szabályzat egységes értelmezése nem valósult meg. Ezért államvizsgáztatásunk még mindig nem egységes. 2.-/ A szakszemináriumi képzés helye Egy3temünk szakképzési rendszerében. valamint a szakdolgozat elkészítésében A szakszeminárium kettős funkcióját - mint ahogy azt a Pénzügy Tanszék megfogalmazza - az alábbiakban foglalhatjuk össze; - ránevelés a szakszemináriumhoz kapcsolódóan az egyetemen tanított elméleti ós módszertani ismeretanyag önálló, komple x alkalmazására, a gyakorlat problémáinak az elméleti ismeretanyag segitségével való feldolgozására, - nevelés a rendszeres szellemi munkára, munkaszervezésre, gondolatok Írásban való kifejezésére, forráskeresésre, szerzői etikára, gazdasági kérdések ideológiai vonatkozásainak: felismerésére. A szakszeminárium az első funkcióján keresztül közvetlenül is biztosítja az államvizsga komplex jellegét, - ha a szakszeminárium és szakdolgozat a szakképzés jellegének megfelelő - hiszen a vizsga egyik eleme a szakdolgozat szóbeli védése. Tanszékeink tapasztalata szerint a szakszemináriumi munka betölti az államvizsgára való felkószités szerepót. A szakszemináriumi rendszerrel kapcsolatban két fő probléma merül fel: 1/ milyen témák kerülnek meghirdetésre 2/ a meghirdetett témák közül hogyan választanak a hallgatók. A szakszemináriumi témákat a tanszéki ajánlások alapján a kari tanács hagyja jóvá. A kari tanácsok az alábbi szempontok alapján döntenek: - a téma aktualitása - biztositott-e a megfelelő témavezetés . * - kapcsolódik-e a képzéshez.
