Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. november 26. - 1. A Komplex államvizsga tapasztalatai, feladatok - 2. A doktori szabályzat egyes pontjainak módosítása - 3. A könyvtár fejlesztési koncepciója - 4. Egyéb - Emlékplakett Jose Fernandez és felesége részére - KK fejlesztési alap módosítására felhatalmazás

a -6Az üzemi gyakorlattal kapcsolatban egyetért azzal, hogy az első gyakorlat tájékozódó jellegű legyen, időpontja a II-III. év között lehet, a második pedig a IV. év elején, szeptemberben lehetne . A határozati javaslatok közül először a b./ pont felé hajlott, elfogadhatónak tartja a c./-t, kiegészitve az e./ ponttal. Ha a szakszemináriumokat szakhoz kapcsoljuk, a szakszemináriumok igénybevételére az e./ pont szerint kerülhet sor, igy pedig át kell rendezni a szakszemináriumokat, ezért gondolta, hogy a b./ megoldás ehhez ad egy kisebb kibúvót. Kovács Sándor: Ahhoz képest, hogy a határozati javaslat milyen nagy teret szentel az alternativ blokknak, az előterjesztés csak szerényen tárgyalja a problémát, még a számokban is eléggé eltekint azoktól a számoktól, amelyek kifejezhetnék a tényleges helyzetet etekintetben. Ezt napirendre kellene tűzni és megvizsgálni, hogy a különböző szakokról más területre átmenő hallgató hogyan mérhető össze más hallgatókkal és igy lehetne választani. Meg kellene nézni, hogyan illeszkedik az alternativ blokk az egész képzési rendszerbe. A 2. melléklet szerint szoros oktatási egységet kell alkosson a szakdolgozat, szakmai gyakorlat, szakszeminárium, blokk és államvizsga. Ez egyértelmű állásfoglalás, de nem vizsgáljuk, hogy ez hogyan valósul meg. Lazább a határozati javaslatok választéka, mint amit ez az állásfoglalás sugall. A képzési célokkal való szembesitést meg kell tenni az állásfoglaláshoz. A mérlegelés alapja lehet, hogy egy általános pedagógiai stratégia szempontjából mit válasszunk. E^y szük, beszoritott rendszert épitünk, vagy nyitott, korlátozás nélküli emberi kapcsolatokra épitünk. Akár a képzési cél, akár a pedagógiai stratégia egyformán kedvez a nyitottságnak, ha a hallgatók egyformán érettek, pályaválasztásuk világos. Egyenlőtlen viszonyok között egy ilyen rendszer csak a hallgatók közti egyenlőtlenséget teremtheti ujjú, a hallgatók egy része a könnyebb ellenállás felé megy és kérdés, hogy mi jön ki ebből. Mindebből az a tanulság adódik, hogy szervezzük meg a hallgatói szabadságot, aminek mindkét eleme fontos. Ajánlja, hogy pl. az ipari tervező-szervező szakos hallgatók kapjanak olyan lehetőséget, hogy válasszanak az ipargazdasag, üzemszervezés, munkatudomány, számitástechnika, szociológia blokkjai között. Komplex államvizsga: a képzés komplexitása fontosabb, mint a vizsga komplexitása, az előbbi nélkül nem lehet megvalósitani a komplex vizsgát. Szakmai gyakorlat: a szakszeminárium-vezetőkön múlik, hogyan fogadják a hallgatókat a vállalatoknál. A jó személyi kapcsolat kiépitése rendkivül fontos. Nem tartaná helyesnek, hogy teljesen más módon szervezzük az egyik gyakorlatot, mint a másikat, egy helyen legyenek a hallgatók, ne szaladgáljanak bizonytalan programok alapján. Az idő takarékos felhasználása érdekében tartaná ezt fontosnak.